Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E211. Lymbus

A 3 series iratai provenienciájuk és tárgyuk szerint nem válnak el egymástól. Jelentős részükben a két kamara (elsősorban a szepesi) valamint az abszolutizmus kori kincstári szervek ügyvitele során keletkeztek, azaz a legkülönbözőbb külső és belső szervekkel folyt iratváltás termékei, azok mellékleteivel, valamint a belső ügyvitel irataival (tisztviselő-listák és eskük, tervezetek, az iroda följegyzései, kamarai bizottságok ülésjegyzőkönyvei, fogalmazványai és beérkezett iratai stb.), nem különben néhány kamarai tanácsos, vagy más tisztségviselő irathagyatékával és levelezésével. A kamarai provenienciájú iratok legtöbbje a számvevőségi irattár felbomlásával került ide a rendezeüen iratok közé. Kincstári birtokok és üzemek (majorok, erdőgazdaságok, bányák, sólerakatok, vállalatok), harmincadhivatalok, gabonaházak, s a XVI—XVII. század rovásadó- meg dézsmaszedői ide kellett, hogy beadják elszámolásaikat, az igazolásul szolgáló nagyszámú mellékletet, valamint a számadások elbírálása után az észrevételekre írt válaszokat. A meUettük elhelyezett iratok tanúskodnak a tisztviselőknek adott utasításokról, a konvenciókról, a tisztviselői eskük letételéről; számbaveszik a birtokok művelési ágait, állatait, termését, épületeit, felszerelését, élelemkészletét, szolgáltatásait, igazolják a beérkezett és kiadott pénzösszegeket, beszámolnak a kincstár különféle pénzüzleteiről, bérleteiről. Hasonló úton kerültek a kamarai számvevőség irattárába a XVI—XVIJ. század legtöbb magyar katonai szervének (várőrségek kapitányainak, zsoldosseregek parancsnokságainak, élelmezési biztosságoknak, hadiszertáraknak stb.) iratai. Megőrizték itt a főkapitányokkal, parancsnokokkal kötött egyezségeket, az általuk adott reverzálisokat, esküket, a toborzó és más pátenseket, rendelkezéseket, a mustrajegyzékeket, a zsoldkifizetési és élelmezési listákat és számadásokat, a menetterveket, az erődítményépítkezés, a fegyvergyártás elszámolásai iratait, a vár- és hadiszer-leltárakat s a későbbi időkből pedig a porció és kvártély elosztására vonatkozó iratokat. Sok került ide a kincstár vagyonjogi érdekeinek védelmét szolgáló iratanyagból (egykor részben a kincstári jogügyigazgatóság irattárának darabjai). Különösen nagyszámú emléke maradt a politikai és más bűnperekkel kapcsolatos birtokkobzási meg háramlási ügyeknek (elkobzott vagy háramlott javak leltára, kezességlevél a bűnösöktől, stb.) s a szerzetesrendek feloszlatásának (leltárak, könyvjegyzék stb.). Politikai tárgyalások iratai, politikai felterjesztések, tervezetek ugyancsak gyakran kerültek a kincstár levéltárának őrizetébe. A Lymbus anyagának jelentős százaléka alárendelt vidéki kincstári szervek, személyek irattáraiból származik, amilyenek a kamarai adminisztrációk, a harmincadhivatalok, kincstári uradalmak, rovásadó- és dézsmaszedők, erdőgazdaságok tiszttartói, kincstári fiskálisok, postamesterek voltak. Uralkodókhoz, Habsburg-főhercegekhez, haditanácshoz, országgyűléshez írott felterjesztések, kérvények, jórészt kétségkívül mint a kamarához véleményezésre vagy tudomásulvétel céljából leküldött darabok kerültek ide. Nem egyszer előfordult, hogy királyi, főhercegi, udvari kamarai kiadványok fogalmazványai is valamelyik magyarországi kamarán készültek el, s ezért ma a Lymbusban van a helyük. A bécsi udvari kamara s kis részben az udvari haditanács, a bécsi Consilium Commerciorum bizonyos iratcsoportjait egy-egy ügy elintézésének megkönnyítésére adták át egykor a magyar kamarának (például a Keleti Társaságra vonatkozó Hofkammeriratokat). Hasonló célból más esetekben másolatokat, kivonatokat készítettek királyi és