Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)
IRATOK - E 136. Diversae instructiones
E136. DIVERSAE INSTRUCTIONES (Különféle utasítások) 1531-1849 22 csomó, 15 kötet 1. Iratok és másolati könyvek 1531 — 1849. 22 csomó, 14 kötet 2. Mutató, XVI — XVJU. század. 1 kötet A pozsonyi és szepesi kamarán kezdettől fogva nagy jelentőséget tulajdonítottak a felsőbb helyről érkezett, valamint a kamarák által kiadott utasításoknak, s azokat — mint a kamarák illetve különféle kamarai szervek működésének vezérfonalát — irattáraik gondosan megőrizték, gyakran másolatot készítettek róluk. Rendszeres összegyűjtésükre valószínűleg csak az 1764 utáni évtizedekben, a kamarai archívum felállítása után került sor, amikor a többi, forma szerint hasonló, különböző iratsorozatokból összeválogatott gyűjteményt (Neoregestrati processus, — Contractus, conventiones, transactiones, — Relationes commissariorum regiorum stb.) is kialakították. A gyűjtemény törzsét kötetekbe kötött darabok alkotják (eredeti fogalmazványok és másolatok vegyesen), 1774-nél későbbi keletű nincs köztük, ez tehát a kötetek lezárásának dátuma. A többi — iratcsomókban tárolt — instrukciót folyamatosan egészítették ki az időközben beérkezett, illetve kibocsájtott utasításszövegekkel, még az abszolutizmus korában is. Kisebb részüket lajstromozták (ez a munka is folyt még az 1850-es években), nagyobb részük az 1930-as évekig teljesen rendezetlenül és lajstromozatlanul maradt. A Thököly- és Rákóczi-szabadságharc korában keletkezett utasításokat utóbb áttették a Thököly- és Rákóczi-szabadságharcok levéltáraiba. A király már az alapításkor szervező utasításokkal látta el a magyar kamarát, a szepesi kamarai adminisztrációt, a későbbi szepesi kamarát, és az udvarból érkező általános vagy részletutasítások mindvégig követték egymást, valahányszor ez — újabb feladatok kitűzése esetén — szükségessé vált. Szükség szerint az országgyűlés is adott ki utasítást az országos jövedelmek kezelésére. A XIX, században főleg részletutasítások készültek, mint például az utazási költségek vagy a számvevőségi munka szabályozása stb. Instrukciók keletkeztek a kamarákba kiküldött ellenőrző bizottságok munkája nyomán, instrukciókat kaptak egyes kamarai tanácsosok és tisztviselők, a kamara segédhivatalai (levéltár, iroda, számvevőség, pénztár, kincstári jogügyigazgatóság), elsősorban pedig a helyi kincstári igazgatás (harmincadhivatalok, harmincadosok, harmincadellenőrök, vám- és révfelügyelők, sóhivatalok tisztviselői, élelmezési- és gabonabizottságok, a bányák és a pénzverők vezetősége, a XVI. és XVII. században rovásadó-, dézsmaszedők és más adónemek behajtói, a megyei ,,gratuitus labor" szervezői, a kincstár által kezelt uradalmak és más javak provisorai és egyéb tisztjei, erdő- és szőlőfelügyelők, szüretbiztosok, sör- és pálinkaüzemek számtartói, korcsmárosok, építészeti hivatalok tisztjei, kincstári mérnökök, kórházgondnokok, írnokok, hajdúk, a XVJU. századi kamarai adminisztrációk). A török korszakban utasítások mentek a király felügyelete alatt álló várak parancsnokaihoz, a várnagyokhoz, provisorokhoz, a beosztott tisztekhez, szükség esetén a vár egész személyzetére vonatkozó rendszabályokkal, a hadseregellátás szerveihez, a
