Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 197. Archivum Patakiense Rakocziano-Trautsonianum

Trautson János halálával a levéltár csak jog szerint szállott a kincstárra, átvétele azonban még sokáig késett. A közbeeső időben a felszámoló bizottságok és az adminisztrátorok sok, munkájukhoz szükséges iratot elkülönítettek, 1780-ban pedig a kincstári jogügyigazgató válogatta ki az anyag egy részét hivatalába való átkölcsönzésre, más részét abból a célból, hogy azt továbbra is a helyi uradalmi igazgatás használja. A többi csak 1784 szeptemberében került a kamara birtokába. Az új gazda nem sokkal ez után, 1785-ben már intézkedett a korszerű rendezés felől: Korponay Sándor, a kassai kamarai adminisztráció lajstromozója 1787-re lett kész a tárgykörök s azokon belül idő szerinti rendezéssel (beleértve a Bécsből ide került és az enyickei, Waldstein eredetű iratokat is) és a fontosabbnak talált iratok lajstromozásával. A Trautson-levéltár anyaga egészében egy, a Habsburg-restauráció idején berendezkedő, európai hírű szőlőtermeléssel rendelkező nagybirtok gazdálkodását mutatja be, amely az adott időben főként a háború utáni konszolidáció megteremtésére és a jövedelmek fokozására törekedett, és amely e céljai megvalósításánál elsősorban az úrbéres terheket választotta eszközül s csak másodsorban a telepítést, a majorsági gazdálkodás kiterjesztését és a termelés minőségi javítását. A levéltár törzsét két nagy irattípus szerinti csoportba osztották szét (Acta radicalia, Rationes provisorales). Mindkét csoport az uradalmak szerint tagolódik tovább, az első csoport 3 titulusra, a titulusokon belül pedig tárgy- és irattípus szerint szétváló fasciculusokra, amelyeken belül legtöbbször időrend (a leveleket tartalmazó fasciculusokban levélírók ábécérendje s azon belül időrend) van, többhelyütt minden rendszer hiányzik. Az Acta radicaliában titulusonként elölről kezdődő számozású numerusok futnak úgy, hogy egy numerus alatt többszáz levél is együtt fekszik, de egy-egy levélírónak egy-egy évben vagy évkörben írt leveleit a numerusokon belül általában madzaggal átkötött csomócskákban különítették el egymástól. A Rationes provisorales két alcsoportján belül időrend van. Az anyag többi része (ti. mindaz, ami egykor rendezetlenül maradt, továbbá a Bretzenheim-levéltárból átkerült irategyüttes) irattípusok, illetve tárgyak szerinti tételekben s azokon belül időrendben (a leveleknél levélírók ábécérendjében) fekszik. Az Acta radicaliához lajstromkönyvek készültek, egyes fasciculusokat csak globálisan ismertetnek, a fasciculuscímek pedig nem mindig fedik pontosan a tartalmat. Acta radicalia Ide került — eredetétől és irattípusától függetlenül — minden olyan darab, amelyet a földesúri jogok védelme szempontjából fontosnak ítéltek, kivéve a külön őrzött számadásokat és azok mellékleteit. Az egykori értékelés szempontjából köztük is a legelső helyet foglalják el a birtokjogi iratok, részint azok, amelyek a Trautson-uralmat megelőző időszakból származnak (ezek túlnyomórészt másolatok), részint maguk a Trautson-korszak oklevelei, amelyek nemcsak a kincstárral és a szomszédos földesurakkal szemben biztosították a család birtoklási jogát, hanem a parasztoknak tett ház-, szőlő-, telekadományokat, inskripció-