Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 195. Archivum familiae Szunyogh

E195. ARCHÍVUM FAMÍLIÁÉ SZUNYOGH (A Szunyogh család levéltára) 1535-1847 11 csomó, 1 dosszié 1. Iratok, 1535—1847. 11 csomó 2. Jegyzék, 1535-1847. 1 dosszié Az Abaúj megyei eredetű Szunyogh család a XTV. század óta volt Trencsén megyei birtokos, a XV. századtól egyik ága a Trencsén megyei budetini domínium ura, utóbb a sziléziai bilici (bielskoi) domíniumé is. Ez az ág a XVI. század közepe és 1727 között a két uradalomnak megfelelő két külön ágban élt tovább (mindkettő bárói, majd grófi méltóságot is nyert), majd a budetiniak kihaltával 1732-ben a birtokok újra egy kézen egyesültek, s mindkét ág iratai a budetini levéltárban találtak helyet. Amikor pedig 1798-ban az 1732. évi örökösnek a fia is meghalt, az uradalmak nőágon Csáky Antalné Szunyogh Jozefára szálltak. Unokájuk, Csáky László, 1848-as országgyűlési követ és szepesi főispán külföldre menekülése után került a budetini birtok és levéltár (budetini Csákyiratokkal együtt) kincstári kézre. A sziléziai ág tagjai közül Gáspár Bethlen Gábor főudvarmestere volt, utóbb szendrői kapitány, gömöri főispán és országgyűlési követ, a másik ág tagjai (János György, Antal) a XVin. században Árva megyei föispánságot, főispáni adminisztrátorságot viseltek, János pedig helytartótanácsosi tisztet. (Ebben a minőségében volt tagja egy Sopron megyébe kiküldött bizottságnak is.) A sziléziaiaknak más ottani uradalmaik is voltak, a budetiniaknák egyebek közt Nagyszombatban házuk és birtokuk. A Csákyak közül István helytartótanácsosként és szepesi főispánként működött (meghalt 1829-ben). Az iratanyag nagyobbik fele levelekből áll, bennük elsősorban a család birtokjogi, peres ügyeiről, kölcsönügyleteiről és a gazdálkodás más kérdéseiről, családi eseményekről esik szó. Jelentős részük a XVJJ. század második felében kelt. Genealógiai följegyzéseket, királyi leiratokat és más, nem levél jellegű iratokat is helyeztek el ebben a sorozatban. A többi irat legnagyobb része vagyonjogi, peres, valamint hatalmaskodási ügyekben keletkezett, (sok a birtokper a szomszédos Dersffyekkel és Wesselényiekkel), kevesebb a birtokigazgatás iratterméke (főként számadások, leltárak. Itt őrzik a megyei igazgatás, főként Szunyogh- és Csáky-tisztségviselők útján bekerült iratait is (Trencsén, Árva, Turóc, Sopron megyékből), nem különben a magyar-morva (-sziléziai) határ ügyét érintő és más országos érdekű darabokat. Megmaradtak a felvidéki rokon nagybirtokos családok (Nyáry, Balassa, Bánffy, Ostrosith, Révay, Újfalussy) idekerült levéltártöredékei, a Szunyogh Antalné Pain Amália útján a Szunyoghokra szállt Pain-iratok, valamint egyes Szunyogh-familiárisok (így Schilling Joachim prefektus) iratai. A leveleket levélírók ábécérendjében csoportosították (külön a Szunyoghok levélfogalmazványait és tisztázatait), a többi iratot irattípus, illetve tárgyi tételek szerint, azokon belül időrendben. A levelekhez jegyzék áll rendelkezésre. A leltár Rosdy Pál anyaggyűjtése alapján készült.