Maksay Ferenc: A Magyar Kamara Archívuma (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 8. Budapest, 1992)

IRATOK - E 194. Archivum familiae Szeghy

E194. ARCHÍVUM FAMÍLIÁÉ SZEGHY (A Szeghy család levéltára) 1554—1850 2 csomó Iratok, 1554—1850. 2 csomó A Zala megyei Bikről származó kisnemesi Szeghy család a XVI. század végén költözött fel Trencsén megyébe. Egyik Szeghy ebben az időben vette feleségül Ludbreghy Dorottyát, s mivel Dorottya apja, a tridvori községben birtokos Ludbreghy család utolsó férfitagja, 1590-ben meghalt, a vőnek egy idő után sikerült a birtokot a kincstártól egyezség utján megszereznie (1601-ben még más kapott rá adományt). Utódaiknak nem maradt alkalmuk a birtok gyarapítására, s így a XVin. században már nagyszámú Szeghy élt Tridvorin kisnemesi compossessoratusban, igen szerény körülmények közt. Egyikük, Gábor, 1713-ban a zsolnai csizmadiacéhtől kapott mesterlevelet, Szeghy István a század közepén középnemesi birtokosok tiszttartója volt, némelyikük Sárosba, Zemplénbe került. László Türócban lelkészkedett (meghalt 1781-ben); egyedül Miklós emelkedett magasabbra: trencséni táblabíró, Zsolna város szenátora és követe volt (meghalt 1784-ben). Az elszegényedéssel párhuzamosan asszimilálódni kezdtek a környék szlovákságához — ugyanakkor a Szeghyek régi hazájukkal is tartották a kapcsolatot; Zalában is maradtak birtokaik. A XVIJ. század végén a családban már szinte kizárólagossá vált a szlovák nyelvű levelezés. Az XVIU—XIX. század fordulóján a család ágai szétváltak egymástól. Egyik ág iratai — az itt ismertetettek — föltehetőleg a XIX. század közepén szállottak a kamarára. Az iratanyag többsége vagyonjog-biztosító jellegű, s elsősorban a Szeghy-, illetve Ludbreghy-birtokok kicsiny gazdaságának szűk körét érinti; az uradalmi „statútumok" (1689-ből és a XVIII. századból), a tridvori közbirtokosság, illetve a Szeghyek kérvényei a megyéhez és megyei meg más hatóságoktól küldött leiratok. Van a levéltárban a császárhoz írott megyei tiltakozó irat és katonai pátens is. A misszilisek vagyonjogi, pénz-, termelési, jobbágy-, megyei és családi ügyeket érintenek. Birtokügyekben a család Wesselényi Ferenccel is levelezésben állott. Az iratanyag zöme a XVII—XVHI. században, kisebbik része a XVI. században keletkezett. A XVTQ. század végén erősen lecsökken a számuk, az 1812 utáni időből pedig csupán elvétve találhatók. A levéltárba utólag beillesztették még a Fejér , ,Codex diplomaticus" ában közzétett, Szeg községre vonatkozó okleveleknek és a Szeghy család különböző ágaira vonatkozó XVI—XVII. századi iratoknak a regesztáit, továbbá anyakönyvi adatokat. Az iratok évrendben feküsznek egymás után. Jelentős részükhöz másolat készült.