Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

VI. A KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ TÖRTÉNETE 1773-1813

más udvari hatóságok (pl. a magyar udvari kancellária) átiratait pedig - másolatban csatolva - a magyar kamara közvetítette hozzá. Konkrét ügyekben, ha az adott ügy nem lépte túl annak döntési jogkörét (decisionum sphaera), a magyar kamarától kapta a döntést; ha viszont túllépte, akkor az ügyet a magyar kamara terjesztette fel - a királyi resolutiót várva - az uralkodóhoz, illetőleg a bécsi udvari kamarához. Az adminisztráció csak egészen kivételes és végső esetben fordulhatott közvetlenül Bécshez: csupán akkor, ha a magyar kamara határozatát sérelmesnek találta. b) Az adminisztráció hatásköre Az adminisztráció hatásköre elvben az északkeleti részek 14 vármegyéjében levő valamennyi kamarai hivatal és ügy felügyelete és igazgatása (inspectio et directio) volt. (E megyék: Szepes, Sáros, Zemplén, Ung, Bereg, Máramaros, Ugocsa, Szatmár, Bihar, Szabolcs, Abaújvár, Borsod, Torna és Gömör.) De csak elvben, mert az e területen szervezett máramarosi (particularis) adminisztráció és a sóvári felügyelőség (inspectorats), a hozzájuk tartozó kamarai uradalmakkal és az egész felső-magyarországi sóbányászattal, mint külön, közvetlenül a magyar kamarától függő hivatalok, függetlenek voltak a kassai adminisztrációtól; továbbá több nagy kamarai uradalom, amelyeket a XVIII. század folyamán folyamatosan vontak ki az adminisztráció hatásköre alól, közvetlenül a pozsonyi kamara igazgatása alatt állt. Végül hatáskörén kívül esett az egész felső-magyarországi bányaügy (ezt még 1747ben vonta el az uralkodó). Sóügyek Az egész felső-magyarországi sóügy, tudniillik a sómonopólium gyakorlása az adott területen, a sóhivatalok, lerakodóhelyek felügyelete és igazgatása a kassai kamara hatáskörében maradt. (Maga a sóbányászat az említett két hatóságon keresztül a magyar udvari kamara alá tartozott!) E vonatkozásban némileg bővült is az adminisztráció hatásköre, mert a korábbi évtizedekben a tőle elvont hivatalok (pl. a tokaji, munkácsi, ungvári) ismét alája rendeltettek. A szállítással és értékesítéssel kapcsolatos kérdések tartoztak ide: idegen só behozatala, csempészügyek, a szállítmányok elosztása, a sóhivatali pénztárak és a sótisztviselők személyi ügyei. Harmincadügy A harmincadügy területén az előző évtizedekkei szemben annyi változás következett be, hogy az 1750- 60-as években az adminisztráció felügyeleti hatásköréből kivont harmincadokat ismét alája rendelték; így az említett 14 megyében fekvő valamennyi harmincadállomás felügyeletét az adminisztráció vette kézbe az ügy valamennyi igazgatási, pénzügyi és személyi vonatkozásával együtt. Továbbra is bírói