Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

VI. A KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ TÖRTÉNETE 1773-1813

fórum maradt a 400 forintot meg nem haladó csempészáruk ügyeiben; a nagyobb ügyeket a magyar kamara elé kellett terjesztenie döntés végett. Kamarai uradalmak A felső-magyarországi kamarai uradalmak közül ekkor a peklini, tokaji, ungvári, diósgyőri uradalom, valamint a nemrég visszaváltott tizenhárom szepesi város - a lublói uradalommal - tartozott igazgatása alá. Az adminisztráció hatásköre kiterjedt az uradalmi gazdálkodás valamennyi problémájára (uradalmi tisztviselők felügyelete és ellenőrzése, a gazdaság karbantartása, a jövedelem emelése, a majorsági gazdálkodás fejlesztése, bizonyos termelési ágak népszerűsítése, jobbágypanaszok felülvizsgálata, telepítési ügyek stb.). A birtokigazgatás és gazdálkodás sokágú feladatkomplexumán belül külön csoportot alkottak - ahogy ezt az ügymenet is tükrözte - a kamarai birtokokon történt építkezések ügyei (gazdasági és egyéb rendeltetésű épületek, iskolák, parochiák karbantartása, újak emelése, ezzel kapcsolatban a tervek és költségvetés átvizsgálása, az építkezések lefolyásának ellenőrzése stb.; a 100 Ft-on aluli építkezésekről az adminisztráció saját hatáskörében dönthetett, az ennél jelentősebbeknél a döntés joga a magyar kamarát illette). Fiskalitás A fiskalitások, a háramlási jog érvényesítése vonatkozásában, a kincstár jogi ügyeiben, a kincstári perek vitelében a 14 megye viszonylatában az adminisztráció ténykedési köre azonos volt az előző korokban vitt szerepével. Ez ügyekben minden esetben kikérte a jogügyi aligazgató, illetőleg a kincstári ügyvédek írásbeli véleményét. (Kincstárra háramló birtokok nyilvántartása, konfiskálás, értékesítésére nézve javaslattétel; adott esetben fiskális per indítása; feljelentések felülvizsgálata; birtokok esetleges zálogba, bérbe adása vagy visszaváltása stb.) A szabad királyi városok Az adminisztráció alá tartozó szabad királyi városok (Kassa, Bártfa, Kisszeben, Eperjes, Késmárk, Lőcse, Nagybánya, Debrecen, Szatmárnémeti) évi cenzusa és az országgyűlési taxa továbbra is a kassai pénztárba folyt be. Az adminisztráció feladata volt a városok - mint királyi birtokok - épségére, jólétére való felügyelet, a „közjó és béke" fenntartása. Ilyen címen az adminisztráció ellenőrizte, sőt befolyásolni igyekezett az évi tisztújítást; ellenőrizte a városok házipénztárát; különféle sérelmek, viták kapcsán bizottságokat küldött ki. Vitás esetekben maguk a városi hatóságok - a céhek is - az adminisztrációhoz fordultak. Az adminisztráció alá tartoztak a hajdúkerület városai is.