Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

II. A SZEPESI KAMARA TÖRTÉNETE MEGALAKULÁSÁTÓL BOCSKAI SZABADSÁGHARCÁIG

tember 15-én egy új kamara felállítása formájában. 1598 nyarán Várad és a körülötte fekvő Partium egy része, nevezetesen Bihar, Közép-Szolnok, Kraszna megye és Nagybánya a szepesi kamara hatásköre alá kerül, amely 1599-ben (miután márciusban a pozsonyi országgyűlés is kimondta, hogy e területek a királyi Magyarországhoz tartoznak) ténylegesen hozzálát e részek átvételéhez: biztosokat küld Váradra, ettől fogva intézi annak ellátását, behajtja a hadiadót stb., és az Erdéllyel érintkező országrészeken is tömegesen indítja el a hűtlenségi pereket. A szepesi kamara alá tartozó terület a XVI-XVII. század fordulóján délkelet felé egészen Zaránd-Kolozs-Belső-Szolnok-Máramaros megye határáig terjed ki, nagysága körülbelül ugyanakkora, mint a pozsonyi magyar kamara alá eső országrész, míg aztán 1604-ben a Bocskai-szabadságharc szinte egy csapásra megváltoztatja a helyzetet, és egy időre magát a szepesi kamarát is eltörli. b) Fő feladat: a rendes és rendkívüli jövedelmek kezelése A kamarai pénzügyigazgatás fő feladata kezdettől fogva a rendes királyi jövedelmek behajtása és lehetőség szerint állandó emelése, valamint a rendkívüli jövedelmek adminisztrációja volt. A kétféle jövedelemfajta közti különbségtétel még a rendiség kialakulásának idejéből származik, és elvként hosszú századokon át szívósan tartotta magát. Rendes jövedelemnek (proventus ordinarii) nevezték mindazokat a bevételeket, amelyek az országgyűléstől függetlenül magánjogi alapon, illetve a felségjogból kifolyólag illették a királyt, és amelyekbe a rendeknek semmi beleszólása nem volt. Rendkívüli jövedelmek (proventus extraordinarii) voltak ezzel szemben a különféle adók, amennyiben ezek megszavazásának jogát a rendek maguknak tartották fenn, ezzel kényszerítve az uralkodót állandóan újabb országgyűlések összehívására, beszedésüket és felhasználásukat azonban már átengedték a királyi, tehát kamarai szervezetnek, ámbár bizonyos - hol erősebb, hol gyengébb - befolyást ebben a tekintetben is igyekeztek gyakorolni. A szepesi kamara felállításával is az volt az uralkodó fő célja, hogy az alája rendelt területeken a jövedelem korábbi, „rendezetlen adminisztrációját" megjavítsa, a bevételeket növelje. Emellett azonban a sajátos viszonyok következtében, minthogy más szervezett és állandóan működő közigazgatósági hatóság nem létezett, egyéb, jogi, politikai, hadi és közigazgatási feladatkörök is a kamarára hárultak. Ezt elvileg és nagy vonalakban már az 1567-i alaputasítás is leszögezte. Méginkább megmutatkoznak ezen ügykörök a kamara tényleges működésében. c) Hadiadó A kamara működési körén belül nehéz lenne fontossági sorrendet felállítani. A rendkívüli jövedelem, az adó adminisztrációjának első helyen történő ismertetését az indokolja, hogy - bár csak azon években folyt be, amikor az országgyűlés meg-