Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

II. A SZEPESI KAMARA TÖRTÉNETE MEGALAKULÁSÁTÓL BOCSKAI SZABADSÁGHARCÁIG

g) A számvevőség irattára A külön segédhivatallá szerveződött számvevőség helyileg is elkülönült: nem a kamara székházában volt berendezve, hanem ahhoz közel egy másik épületben. Külön irattára volt, ahol a számvevéssel kapcsolatos iratokat, számadásokat őrizték, lajstromozták; külön regestrumokban tartották nyilván például a kamara pénztárának bevételeit, a be nem folyt, elmaradt jövedelmeket, a számadásokkal még hátralékos tisztviselőket, a kincstári jószágok helyzetét, a kamara adósságait stb. A számvevőség külön irattárának első leltára 1622-ből való, amely azonban részben a korábbi időszak állapotait is tükrözi. A latin és a német számvevőség alá tartozó iratokat külön őrizték. A latin osztályban tartották a kamara pénztárosának számadásait a kamara megalakulásától, továbbá a számadásokat latinul (vagy magyarul) beterjesztő udvarbírák, adószedők, tizedszedők, harmincadosok, a máramarosi sókamara, az annonariusok számadásait, valamint az ingyen munkák (gratuitus labor) regestáit, különféle instrukciókat, leltárakat, a várbirtokok urbáriumait, és a pénzkiutalásokról, hátralékokról stb. szóló könyveket. A német osztályon voltak a német udvarbírák (Hofrichter), a katonai élelmezőmesterek (Proviantverwalter), szertárgondnokok (Zeugwart), építészeti írnokok (Bauschreiber), a sóvári bánya és sókereskedelem számadásai és más bányaszámadások.

54 (Sajnos, a számvevőség régi irattárából a későbbi selejtezések, valamint a szepesi kamarai adminisztráció megszűntekor az iratok Pozsonyba szállítása következtében csak töredékek maradtak fenn, és azok jelentős része sem a szepesi kamara felállított és rendezett levéltárában található, hanem részben beosztották őket a kamarai archívum „Urbaria et conscriptiones", „Conscriptiones portarum", „Regesta decimarum", „Conscriptiones diversae", „Neo-regestrata acta", „Miscellanea", „Lymbus" stb. c. sorozataiba, továbbá az ún. „Városi és kamarai iratok" gyűjteményébe.) h) Procurator fisci Bizonyos tekintetben a kamara alá tartozott - amennyiben fizetését innen kapta és a tanácsnak állandó jogi tanácsadója volt - a felső-magyarországi kincstári javak ügyvédje (procurator fisci). A Pozsonyban székelő királyi jogügyigazgató nem tudta ellátni a felső-magyarországi királyi érdekek védelmét, ezért már 1568-ban Keszthelyi Györgyöt, majd utódjául 1571-ben Körtvélyesi Miklóst nevezték ki eme tisztségre. A „procurator fisci"-nek jogilag képzett embernek kellett lennie (decretorum regni gnarus); alá volt rendelve a jogügyigazgatónak, és fő feladata a tanácsadás a kamarának jogi kérdésekben, valamint a jogvédelem az illetékes törvényszékeken a kincstári javakat érintő perekben.55* E156. Urbaria et conscriptiones 78/27. E 244 Liber exp. 1571. márc. 30, máj. 8.