Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)
II. A SZEPESI KAMARA TÖRTÉNETE MEGALAKULÁSÁTÓL BOCSKAI SZABADSÁGHARCÁIG
pedig rávezette a R(egestrata) jelet, és néha az irat rövid tartalmi kivonatát is, amely a másolati könyvekben címként szerepel. Fennmaradt továbbá egy Dombrini által 1572-től 1575-ig vezetett leveleskönyv, amely az udvari kamarához felküldött tisztviselői jelentéseket, kérvényeket, memorialisokat, ezekkel kapcsolatos kamarai fogalmazványokat stb. tartalmazza. 46 A regestratorok rendszeresen vezették a kincstári birtokok jogait megvilágító iratok, oklevelek másolatait tartalmazó „Liber regiusokat", ugyanők a „Liber privilegiorum exemptionum, protectionum" c. másolati könyvet, és ezeken túl feltehetően még más, korunkra nem maradt köteteket, valamint ők készítették az időrendben, külön csomagokban őrzött királyi leiratokban való tájékozódást megkönnyítő mutatókat is. A regestrator volt egyben a levéltár őre is: ezen feladatát a titkár irányítása és ellenőrzése alatt látta el. A kamara iratait kezdetben a tanácsteremben őrizték, de miután az 1571-es utasítás ezt kifejezetten megtiltotta, feltehetően külön helyiséget bocsátottak rendelkezésére legalábbis a kamara levéltárának legkorábbi fennmaradt leltárából (1622) erre lehet visszakövetkeztetni. Hogy különbséget tettek-e - ahogy később szokássá vált - irattár és levéltár közt, nem tudjuk, az azonban kétségtelen, hogy nem minden iratot őriztek itt; azokat, amelyekre a számvevőnek szüksége volt, a számvevő hivatal külön irattárában tartotta. Regestratorrá rendszerint előzetesen a kamara kancelláriájában vagy a számvevő hivatalban több évi gyakorlatra szert tett írnokokat neveztek ki. Dombrini Jánost 1576-ban Kapronczay György követte, majd 1577-től Sirinus János, azután Kramer Basilius, 1582-től pedig Moes Dávid viselte ezt a hivatalt. d) Pénztár A kamara tanácsa, meg a titkár alá rendelt iroda és lajstromozó működését a kamara levéltárának fennmaradt iratai jól megvilágítják, a kamara pénzét kezelő pénztáros tevékenységére azonban már inkább csak az utasítások vetnek fényt. 47 A pénztárost (perceptor) és az ellenőrt (contrascriba), a kamara javaslatát figyelembe véve, szintén a király nevezte ki. Feladata volt a kamarába befolyt jövedelmek átvétele és a kifizetések eszközlése, mert a tanács tagjai pénzt közvetlenül nem kezelhettek. Működésének kereteit megszabta az udvari kamara által a szepesi kamara számára kidolgozott költségvetés: kifizetéseket csak a kamara tanácsosai által aláírt írásbeli meghagyás (commissio) alapján eszközölhetett. A bevételekről és kiadásokról a pénztáros és az ellenőr külön-külön naplót vezetett, ezekről negyedévenként két példányban kivonatot (extractus) kellett készíteniük, egyet a kamara „Diversae provisorúm et aliorum informationes ac extractum in aulám S. C. transmissiones per me Johannem Dombrini officii mei tempore regestratae". E 554. Városi és kamarai iratok Fol. Lat. 913. Az 1567. és 1571. évi utasításon kívül Merczinger György pénztáros számára kiadott 1575. évi instrukció. E 554. Városi és kamarai iratok Fol. Lat. 953. E 244.
