Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

II. A SZEPESI KAMARA TÖRTÉNETE MEGALAKULÁSÁTÓL BOCSKAI SZABADSÁGHARCÁIG

nak hivatalát megszüntetve, amit maga Pesthy is kért, ,/iehogy azon részek ügyeinek rendezetlen kezeléséből további kár származzék", ki is nevezi az „új kamara" elnökét és tanácsosait Bornemissza Gergely csanádi püspök, Thorda Zsigmond magyar kamarai tanácsos és Paczóth János tokaji tiszttartó személyében, a pozsonyi kamarát pedig felszólítja, hogy számukra instrukciót készítsen és tárgyaljon velük az új kamara személyzetéről (számvevő, pénztáros, titkár, ellenőr, két írnok és egy kapus).

30 A kamara tényleges megalakulása azonban nehézkesen ment. 1567 első hónapjaiban még mindig Pesthy Ferenc látta el a teendőket, majd április 8-án a király felszólította, hogy a kamara megalakulásáig adja át a jövedelemkezelést egy háromtagú ideiglenes bizottságnak, amelynek tagjai Schwendi Lázár, Thurzó Ferenc és Hosszutóthy György.

31 A pozsonyi kamara javaslata alapján, de azt lényeges pontokon módosítva, 1567. április l-jén adta ki az uralkodó - az udvari kamarán keresztül - az új kamara jövőbeli működését részletesen szabályozó utasítást. A terjedelmes - szövegszerűen eddig kiadatlan - instrukció ismertetése itt felesleges egyrészt azért, mert Ember Győző közigazgatás-történeti munkájában aránylag bőven foglalkozott vele,

32 másrészt azért, mert az alábbiakban a kamara szervezetének, működésének, ügyköreinek megrajzolására elsősorban a működése során keletkezett iratok alapján, tehát a tényleges helyzetet jobban megközelítve (figyelve arra, hogy az utasítások követelményei mennyire mentek át a gyakorlatba) kerül sor. Az utasítás világosan mutatja, hogy az új kamara szervezeti felépítésében minden tekintetben a pozsonyi kamara szolgált mintául, ugyanakkor döntő jelentőségű az a tény, hogy működési körét a pozsonyi kamara korábbi javaslatától eltérően az alája rendelt területen jóval szélesebbre szabta meg a királyi utasítás, mint amilyen a pozsonyi kamaráé volt a Liptó megyétől nyugatra eső királyi területeken. Már az utasítás, de még nagyobb súllyal a néhány nappal később a királynak a pozsonyi kamarához intézett rendelete hangsúlyozza, hogy a kamarát nemcsak a jövedelmek hasznos adminisztrációja miatt állította fel, hanem azért is, hogy ,/izon országrész valamennyi szükségletéről gondoskodjék; ezért tehát ,/ie pusztán a politikai, hanem a hadi ügyekre is fordítson gondot".

33 Bár ily módon a fő célkitűzések, sőt a kamara szervezeti keretei is megvoltak 1567 tavaszán - hiszen ugyanezen rendelet kinevezte a számvevőt, ennek segédjét, a pénztárnokot ás az írnokot -, és 1567. április 14-től a király már rendeleteket intézett hozzá, a valóságban csak hónapokkal később kezdte meg működését. A feltételek egyelőre igen kedvezőtlenül alakultak. Az év elején nagy harcok dúltak a János Zsigmond kezén lévő várakért, és ha ezeket (Szendrő, Szádvár, Munkács) a felső-magyarországi főkapitány be is vette, válaszul a fejedelem kérésére 1567 tava30 E 21. Ben. res. 1566. dec. 30. 31 E 249. Szepesi kam. lt. Benigna mandata (a továbbiakban: Ben. mand.) 1567. No. 13. melléklete. 32 Ember Gy.: i. m. 150 -153. 33 E 21. Ben. res. 1567. ápr. 8.