Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

II. A SZEPESI KAMARA TÖRTÉNETE MEGALAKULÁSÁTÓL BOCSKAI SZABADSÁGHARCÁIG

nak hivatalát megszüntetve, amit maga Pesthy is kért, ,/iehogy azon részek ügyeinek rendezetlen kezeléséből további kár származzék", ki is nevezi az „új kamara" elnö­két és tanácsosait Bornemissza Gergely csanádi püspök, Thorda Zsigmond magyar kamarai tanácsos és Paczóth János tokaji tiszttartó személyében, a pozsonyi kama­rát pedig felszólítja, hogy számukra instrukciót készítsen és tárgyaljon velük az új kamara személyzetéről (számvevő, pénztáros, titkár, ellenőr, két írnok és egy ka­pus). 30 A kamara tényleges megalakulása azonban nehézkesen ment. 1567 első hó­napjaiban még mindig Pesthy Ferenc látta el a teendőket, majd április 8-án a király felszólította, hogy a kamara megalakulásáig adja át a jövedelemkezelést egy há­romtagú ideiglenes bizottságnak, amelynek tagjai Schwendi Lázár, Thurzó Ferenc és Hosszutóthy György. 31 A pozsonyi kamara javaslata alapján, de azt lényeges pontokon módosítva, 1567. április l-jén adta ki az uralkodó - az udvari kamarán keresztül - az új kamara jö­vőbeli működését részletesen szabályozó utasítást. A terjedelmes - szövegszerűen eddig kiadatlan - instrukció ismertetése itt felesleges egyrészt azért, mert Ember Győző közigazgatás-történeti munkájában aránylag bőven foglalkozott vele, 32 más­részt azért, mert az alábbiakban a kamara szervezetének, működésének, ügykörei­nek megrajzolására elsősorban a működése során keletkezett iratok alapján, tehát a tényleges helyzetet jobban megközelítve (figyelve arra, hogy az utasítások köve­telményei mennyire mentek át a gyakorlatba) kerül sor. Az utasítás világosan mu­tatja, hogy az új kamara szervezeti felépítésében minden tekintetben a pozsonyi ka­mara szolgált mintául, ugyanakkor döntő jelentőségű az a tény, hogy működési kö­rét a pozsonyi kamara korábbi javaslatától eltérően az alája rendelt területen jóval szélesebbre szabta meg a királyi utasítás, mint amilyen a pozsonyi kamaráé volt a Liptó megyétől nyugatra eső királyi területeken. Már az utasítás, de még nagyobb súllyal a néhány nappal később a királynak a pozsonyi kamarához intézett rendele­te hangsúlyozza, hogy a kamarát nemcsak a jövedelmek hasznos adminisztrációja miatt állította fel, hanem azért is, hogy ,/izon országrész valamennyi szükségletéről gondoskodjék; ezért tehát ,/ie pusztán a politikai, hanem a hadi ügyekre is fordítson gondot". 33 Bár ily módon a fő célkitűzések, sőt a kamara szervezeti keretei is megvoltak 1567 tavaszán - hiszen ugyanezen rendelet kinevezte a számvevőt, ennek segédjét, a pénztárnokot ás az írnokot -, és 1567. április 14-től a király már rendeleteket in­tézett hozzá, a valóságban csak hónapokkal később kezdte meg működését. A fel­tételek egyelőre igen kedvezőtlenül alakultak. Az év elején nagy harcok dúltak a János Zsigmond kezén lévő várakért, és ha ezeket (Szendrő, Szádvár, Munkács) a felső-magyarországi főkapitány be is vette, válaszul a fejedelem kérésére 1567 tava­30 E 21. Ben. res. 1566. dec. 30. 31 E 249. Szepesi kam. lt. Benigna mandata (a továbbiakban: Ben. mand.) 1567. No. 13. melléklete. 32 Ember Gy.: i. m. 150 -153. 33 E 21. Ben. res. 1567. ápr. 8.

Next

/
Oldalképek
Tartalom