Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

II. A SZEPESI KAMARA TÖRTÉNETE MEGALAKULÁSÁTÓL BOCSKAI SZABADSÁGHARCÁIG

szán a temesvári pasa seregei dúlták fel Abaúj, Borsod, Gömör megyét, egészen Kassa faláig hatolva előre. A felégetett országrészek mellett a pénztár teljesen üres volt, és a kamarának vállalnia kellett azt a hatalmas adósságterhet, amely Pesthy hivatalnokoskodásának utolsó éveiben halmozódott fel. Jellemző, hogy a kamara levéltárának legkorábbi irata, a király 1567. április 14-i rendelete arra szólítja fel a kamarát, hogy tárgyaljon a hitelezőkkel a kölcsönök meghosszabbításáról. így átmenetileg - bár áprilisban már leváltották - ismét Pesthy Ferenc kezelte az ügyeket, amit a pozsonyi kamarához július-szeptemberben intézett jelentései bizonyítanak. A kamara székhelyének problémája sem dőlt még véglegesen el. A pozsonyi kamara és az új kamara tisztviselői is Eperjes mellett foglaltak állást, mert joggal tartottak a Kassán székelő főkapitány erőszakosságától. Szeptember-októberben az alkalmilag összeülő tanács valóban Eperjesről datálja leveleit, a király azonban megismételt parancsaival Kassára rendeli őket,

34 hogy a kamara és a katonai hatóság közötti közvetlen érintkezést biztosítsa. A kamara tanácsának első ülése, amit azonban jó ideig még nem követett az utasításban megkövetelt rendszeres ülésezés, adataink szerint 1567. szeptember 8án folyt le, ez ugyanis a legkorábbi bemutatási dátum a kamarához intézett királyi rendeleteken, másrészt egy 1567. szeptember 12-én kelt rendelet szerint a király értesül arról, hogy a tanács „minap" összeült és tárgyalt.

35 Rendszeres munkáról a kamara tisztviselőinek október 7-én és 8-án történt ünnepélyes beiktatása után sem volt még hónapokig szó. A tanács hol összeült, hol nem, az ügyeket igen sokszor egyedül az elnök vagy valamelyik tanácsos intézte el, amit a később, 1570-ben kiküldött tisztség rótt fel, és amit az elintézett iratokra vezetett jegyzetekből is meg lehet állapítani. Az 1567. év tehát lényegében szervezéssel telt el, az év végére aztán készen álltak nagyjából a szervezeti keretek. A kamara székhelye is tisztázódott: székháza Kassán volt (elég szűk lehetett, mert a számvevőhivatal már nem fért el benne) és maradt hosszú ideig. Elnevezése az első időkben még ingadozó, hívták kezdetben „kassai kamarának", „felső-magyarországi kamarának" (Camera partium superiorum), sőt egyszerűen csak új kamarának (nova camera), de rövidesen megállapodik a címe: szepesi kamara (camera Scepusiensis). Az első három év azonban a kezdeti nehézségekkel való küzdelmekben telt el. A kamara elnöke többet volt távol, mint hivatali székhelyén, a tanács nem ülésezett rendszeresen, a titkár nem az utasításoknak megfelelően látta el feladatát, a kamara maga sem látta tisztán az alsóbb tisztviselők elszámoltatásának módját, és a sűrűn előforduló visszaélésekkel szemben nem tudott fellépni. 1568-70 folyamán számos királyi rendelet sürgette, hogy - a zilált pénzügyi helyzetet rendbehozandó - a kamara készítsen áttekintő kimutatást a felső-magyarországi jövedelmekről, és dolgozza ki azok növelésének 34 E 249. Ben. mand. 1567. okt. 22, nov. 12. 35 E 249. Ben. mand. 1567. aug. 30, szept. 12.