Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

II. A SZEPESI KAMARA TÖRTÉNETE MEGALAKULÁSÁTÓL BOCSKAI SZABADSÁGHARCÁIG

II. A SZEPESI KAMARA TÖRTÉNETE MEGALAKULÁSÁTÓL BOCSKAI SZABADSÁGHARCÁIG 1. A KAMARA MEGALAKULÁSA A Felső-Magyarországon felállítandó külön kamara gondolata először 1565-ben merült fel, de a király az ötlet megvalósítását akkor - egy későbbi rendelete szavaival - békésebb időkre halasztotta.

26 Nem véletlen, hogy a külön pénzügyi hatóság megalakítását éppen Schwendi Lázár felső-magyarországi főkapitány sürgette már közvetlenül kinevezése (1564) után,

27 akinek a felső-magyarországi jövedelmek igazgatójával szemben korábban tanúsított és más térre is kiterjedő önkényeskedése, erőszakossága részben a magyarság mérhetetlen megvetéséből, lenézéséből fakadt ugyan, és ez maga után vonta a magyar hivatalnokok semmibevételét is, magatartását bizonyos fokig mégis magyarázza az az objektív tény, hogy a felső-magyarországi pénzügyigazgatás adott szervezete valóban nem felelt meg az iránta támasztott, egyre növekvő katonai igényeknek. Az országrész fekvése, adott viszonyai ugyanis kezdettől fogva, de az idők során egyre inkább központba állították - számos, a szorosan vett pénzkezelésen túlmutató feladat mellett - a végvárak és az itt elhelyezett katonaság ellátását. A felső-magyarországi pénzügyek rendezetlensége tehát szükségképpen legkirívóbban katonai vonatkozásban éreztette hatását. Schwendi panaszainak feltehetően része lehetett abban, hogy a király 1565 márciusában bizottságot küldött Felső-Magyarországra, és ennek - ellentétben a pozsonyi kamara javaslatával, amely csak bizonyos részletkérdések kivizsgálására szánta a bizottságot - feladatává tette, hogy mind a jövedelmek jobb kezelése, mind „minden egyéb ügyet" illetően igyekezzék a legjobb állapotokat megteremteni ebben az országrészben. A bizottság elnöke Thurzó Ferenc, tagjai Thorda Zsigmond, a korábbi jövedelemigazgató és pozsonyi kamarai tanácsos, Kyelmann András hadi mustramester és Némethy János komáromi provisor.

28 A királyi rendelet „nagy jelentőségűnek" minősítette a küldetést és hangsúlyozta, hogy a bizottságnak minél sürgősebben munkához kell látnia. A bizottság jelentése nem ismeretes, így csak feltételezhető, hogy az udvari kamaránál már egyébként is érlelődő tervhez kapcsolódva maga is külön kamara felállítását javasolta. 1566 folyamán Pesthy Ferenc még helyén maradt, de novemberben a király Thorda Zsigmondhoz intézett rendeletében már sürgeti, hogy a „kassai kamarához" kinevezendő elnök és tanácsosok személyére nézve küldjön javaslatot az udvari kamarához.

29 Egy hónappal később pedig a jövedelmek igazgatójá26 E 21. Ben. res. 1566. dec. 30. 27 Acsády: i. m. 28. 28 E 21. Ben. res. 1565. márc. 26. 29 E 21. Ben. res. 1566. nov. 28.