Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

I. A SZEPESI KAMARA ELŐZMÉNYEI

ben is, ekkor azonban már csak utólag írták be a zárszámadásba, 1556-tól fogva viszont eltűnnek, ami azt mutatja, hogy ettől fogva a felső-magyarországi jövedelmek igazgatója külön zárszámadást készített. Ilyen azonban sajnos nem maradt fenn.) A valóságban a pénzkezelés gépezete nem működött olyan simán, ahogy azt az utasításban kimondott elv megkívánta. Már az alsóbb tisztviselők is általában rendszertelenül, sokszor többéves késéssel számoltak el. Ezen túl a rendezetlen viszonyok, hadiállapot és a még alább vázolandó nehézségek - a kor pénzügytechnikai ismereteinek alacsony szintje mellett - azt eredményezték, hogy az igazgatóság is csak nagy késésekkel volt képes számadást benyújtani a pozsonyi kamaránál. Egy 1564-i királyi rendelet szerint Pesthy már három éve nem adta be számadását a kamarához,

23 és 1566-ban még mindig több évi, függőben levő számadásról esik szó.

24 - A pozsonyi kamara egyébként az általa átnézett évi számadásokat köteles volt tovább terjeszteni a bécsi udvari kamarához. Az igazgatóság működését szabályozó 1554. évi instrukciónak az az elvi követelménye, hogy az adminisztrátorok minden fontos kérdésben forduljanak a kamarához, s annak utasításai szerint járjanak el, az iratok tanúsága szerint, ha nem is maradéktalanul, ami az adott körülmények közt szinte megvalósíthatatlan volt, de fő vonalaiban valósággá vált. Thorda, majd később még inkább Pesthy Ferenc gyakran, néha havonta nem is egyszer részletes jelentésben számol be ügyeiről, a kamara rendelkezését várva a kényesebb, nehezebb kérdésekben. Ez az aránylag nagyszámú levél az 1550 - 60-as évekből (a pozsonyi kamara levéltárának „Litterae ad cameram exaratae" c. időrendi sorozatában) értékes adatokat szolgáltat nemcsak a felső-magyarországi részek pénzügyeinek állapotára, közgazdasági viszonyaira, hanem - lévén az igazgatóság legfontosabb feladata a hadiellátás, a várak fenntartása - a törökkel folytatott harcokra, a végvári élet nehézségeire és az országrész közállapotaira vonatkozóan is. Az uralkodó általában a pozsonyi kamarán keresztül intézte rendeleteit az igazgatóhoz, azaz felszólította a kamarát, hogy utasítsa Thordát vagy Pesthyt a szóban forgó, az adminisztráció illetékessége alá tartozó ügy elintézésére, és csak igen ritkán címezte azt közvetlenül hozzá. Az igazgatóság munkájának felsőbb ellenőrzését, a nehezebb ügyek kibogozását és működésének javítását szolgálták a pozsonyi kamara javaslatára az uralkodó által kinevezett három-négy tagú bizottságok, amelyek több hónapot töltöttek a helyszínen, és igyekeztek az igazgatóság sokágú működésének minden részletébe betekintem. Ilyen bizottság szállt ki 1560/61 telén, majd 1565 tavaszán, mindkettő Thurzó Ferenc elnökletével. Az utóbbi egyébként egyben már az igazgatóság megszüntetését és a szepesi kamara felállítását készítette elő. " E 21. Ben. res. 1564. jan. 4. 24 E 21. Ben. res. 1566. febr. 11.