Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

VI. A KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ TÖRTÉNETE 1773-1813

Egyéb ügyek A felsorolt öt ügykör intézése alkotta az adminisztráció fó' feladatait, működésének súlya ezekre esett már 1773 előtt, de az átszervezés után is. (Ezt némileg érzékelteti, hogy az iratanyagnak mintegy 50%-a ezen ügykörökre vonatkozik.) Ezekhez mint törzshöz kapcsolódott egy sor egyéb - magában az ügyintézésben és az irattári rendszerben is az alább ismertetendő módon egymástól pontosan elkülönített - ügykör. így például az egyházi ügyek. A kamarai birtokokon levő plébániák kegyuraságát a kamara gyakorolta; az adminisztráció jelölte ki az új plébánost (a kinevezés a magyar kamarától függött), üresedésben levő plébániák teendőinek ellátására káplánról gondoskodott. Az uralkodó adományozási jogköre alá eső egyházi javadalmakat üresedés esetén lefoglalta, az új javadalmast bevezette stb. Az államilag megadóztatott nagyobb egyházi javadalmak (az egri, nagyváradi püspökség, szepesi prépostság, melyek jövedelmük 10%-át a lelkészpénztárnak, további 10%-át az erődítmények javítására voltak kötelesek fizetni) által küldött összegeket Pozsonyba továbbította. Az adminisztráció foglalkozott az 1773-ban feloszlatott felső-magyarországi jezsuita rendházak (Sárospatak, Ungvár, Eperjes, Lőcse, Kassa stb.) ügyeivel; levelezést folytatott a jezsuita vagyon lefoglalásával, összeírásával, a volt rendtagok ellátásával megbízott kamarai biztosokkal. Az adminisztráció hatásköre alá tartoztak a járványok elleni védekezés céljából a lengyel határ mentén felállított veszteglő állomások (stationes vagy domus contumaciales), ezek finanszírozása, élelemmel ellátása, személyi ügyei, illetőleg átszervezésük vagy feloszlatásuk. Az adminisztráció szedte be az alája tartozó területen & zsidó türelmi taxát (taxa tolerantiae). Végül foglalkozott a saját kebelbéli segédhivatalai (számvevőség, irattár, pénztár) ügyeivel, belső és külső tisztviselői rendszeres ellenőrzésével, gondoskodott a megüresedett állások betöltéséről, minden egyes esetben javaslatát - jóváhagyás végett - megküldte a magyar kamarának. c) Az adminisztráció alárendeltsége Az adminisztráció jogi helyzetéből következett, hogy valamennyi hatásköre alá tartozó fontosabb, jelentősebb ügyet - megfelelő előzetes tárgyalás, kidolgozás és véleményezés mellett - döntés végett a magyar udvari kamarához kellett felterjesztenie. A különféle hivatalok (sóhivatalok, harmincadok, uradalmak), tisztviselői, szabad királyi városok és hajdúvárosok, a jogügyi aligazgató és uradalmi fiskálisok stb. jelentéseit ugyancsak az adminisztráció továbbította (másolatban) a magyar kamarának. Az adminisztrációnak csak kisebb jelentőségű, bizonyos - legtöbb esetben összegszerűen meghatározott - pénzbeli értékhatárt meg nem haladó ügyekben volt döntési joga.