Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

V. A KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ TÖRTÉNETE 1723 -1773

épületből és a hozzá csatlakozó konfiskált, ún. Bakai-féle házból Kassa nyugati fertályában, homlokzattal a „nagy utca" (magna piatea), hátsó frontjával a hátsó utca (piatea posterior) felé. A földszinten, a bejárattól balra található a pénztár (officina genualis perceptoratus) három, egymással szomszédos, ablakaival az utcára néző szobája; az első a hivatali helyiség, a másik kettőben pénzt, illetőleg egyéb értékeket tartottak. A bejárattól jobbra, az utcai fronton egy nagy szobában volt az irattár (officina registraturae), mellette egy boltozatos helyiségben a levéltár (archívum camer

aie) régi iratokkal és konfiskált családi levéltárakkal telezsúfolva. Az első emeleten középen, az utcai fronton rendezték be a tanácstermet, amelyből kétoldalt ugyancsak hivatali helyiségek nyíltak: jobbra a számvevőség (officina rationaria) két szobája, balra az iroda (cancellaria) és a kiadóhivatal (expeditoratus) két helyisége. Ez utóbbiakból nyílt két szoba, ahol a futárok (cursor) tartózkodtak, és egy harmadik: az adminisztrátor szolgáinak lakása. Az első emelet egyéb helyiségei az adminisztrátor személyi használatára szolgáltak, illetőleg egy udvari szoba a titkár külön hivatali helyisége volt. A második emeleten a tanácsterem feletti nagy ebédlő, az abból kétoldalt nyíló két-két szoba, valamint az udvari fronton még két helyiség és a konyha az adminisztrátor lakosztályához tartozott. A földszinti hátsó, udvari részen található a kapus, a fűtő, a kocsis, a hajdúk szállása, különböző raktárak (ahol sót, salétromot stb. tároltak), valamint egy 24 ló befogadására alkalmas istálló és a kocsiszín. Az épület alatt a kincstári szőlőgazdaságokból beszállított bor befogadására alkalmas nagy pincék húzódtak. 1750 körül az adminisztráció még három épületet birtokolt a fenti kamarai székházzal átellenben egy egyemeletes, ún. Márai-féle fiskális házat (itt kamarai tisztviselők lakása, bérbe adott részek és kamarai raktárak voltak); továbbá a város másik részében a régi pénzverőházat, amelyik a XVIII. században (a pénzverés megszűnvén) ugyancsak hivatali célokra szolgált: itt volt a fő harmincadfelügyelőség hivatala és a felügyelő lakása; végül a régi „domus fusoria", a keleti fertályban, amelyet a kamara szertár céljaira a helyőrségnek bocsátott át. - A hivatalok munkaideje a XVin. században de. 8-12, du. 3-7 (télen 6-ig), tehát 8, illetőleg 7 óra. a) A tanács A tanácsülés Az adminisztráció tanácsa hétköznaponként rendszerint délelőtt, ha az ügyek sokasága úgy kívánta, délután is 3-3 órát ülésezett a tanácsteremben. Az üléseken az adminisztrátor, ennek távollétében az első tanácsos elnökölt, a tanácsosokon kívül részt vett rajtuk a jogügyi aligazgató és - véleményadási, de nem szavazati joggal - a titkár, gyakran a számvevő, és mindig a tanácsjegyző. A tanácsüléseket megelőzte az ügyek előkészítése. A tárgyalásra kerülő ügyek sorrendjét az elnök állapította meg. Minden iratot ő bontott fel (rávezette a kézhezvétel dátumát, a praesentátumot), majd a titkárral és