Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

IV. A SZEPESI ADMINISZTRÁCIÓ (KAMARA) TÖRTÉNETE 1672-1723

egyre közvetlenebbül és erőteljesebben kezd beavatkozni a városok belső életébe is. Ez is a Lipót-féle abszolutizmussal és az udvarból irányított nagyarányú rehabilitációval függ össze. A korszak első, 1673-i utasítása legelső artikulusában a katolikus hit védelmét, előmozdítását és propagálását köti az adminisztrátor lelkére. (A protestáns városi tanácsok mindig a felkelésekhez húztak.) A kamarai hatóság erős nyomást fejt ki, hogy a magisztrátusok összetétele megváltozzék. Ezért a hetvenes évektől az évi városi tisztújításokon rendszeresen részt vett egy kamarai biztos (valamelyik tanácsos vagy titkár stb.), ellenőrizte a választás lefolyását, és igyekezett befolyásolni annak eredményét. Ha az eredmény nem volt kielégítő, az adminisztrátor nem egyszer közvetlenül és durván beavatkozott. Emellett minden erővel a katolikus térhódítást szolgálta (templomépítések, kedvezmények, alapítványok, katolikus papok ellátása, szerzetesrendek támogatása stb.). A kamarai hatóság írásban vagy személyes megbízottja révén avatkozott be a városi belviszályokba. Ellenőrizte a városok gazdálkodását, a háziadót kezelő házipénztár évi számadásait, a kórházakat, a városi egészségügyet, az árakat, a mértékeket stb. Egyszóval e korszakban hirtelen, ugrásszerűen megnövekedett a szepesi kamara befolyása a városi belkormányzat és háztartás, a közigazgatás, közrendészet területén, amelybe korábban alig avatkozott be. A helyzet ilyen alakulását elősegítette, hogy a városok nagy része a hetvenes-nyolcvanas évek küzdelmeiben „hűtlenségbe esett". - A megnövekedett kamarai uradalmakban a szepesi kamarai hatóság gyakorolta az összes földesúri jogot, kinevezte a bírót és esküdteket, úriszéket tartott, gondoskodott a plébániák betöltéséről (nagy gondot fordítva a rehabilitáció előmozdítására) stb. A megyei önkormányzat ügyeibe a kamarai hatóság nem szólt bele, de számos kérdésben (a contributio, a repartitio, a katonai excessusok, a kamarai uradalmak és a megyei szervek közti súrlódások) aránylag sűrűn érintkezett az alispánokkal. n) Posta A felső-magyarországi postaszervezetet e korszakban is a szepesi kamara tartotta fenn, fizette a postaállomások postamestereit és alsóbb hivatalnokait (veredarii). A postavonal az előző évtizedekkel szemben meghosszabbodott Bihar megye felé: Erdélyt és „Alsó-Magyarországot" kötötte össze. A következő helyeken voltak állomások, élükön egy-egy postamesterrel: Lőcse, Eperjes, Kassa, Tokaj, Kalló, Szalmái, Nagybánya, (a kilencvenes évektől még:) Debrecen, Várad. o) Külső tisztviselő-hálózat A kamarai igazgatás vidéki hálózata (status externus) a hetvenes évektől fokozatosan a korábbinak többszörösére duzzadt, és belső szerkezetében is ercéén differenciálódott. Az egyes jövedelmi, igazgatási ágak irányítására a kamara központi