Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

I. A SZEPESI KAMARA ELŐZMÉNYEI

mal biztosként vett részt fontos gazdasági, politikai küldetésekben, mint például 1549 elején a máramarosi sókamara ügyeinek és a huszti várnagy kinevezésének dolgában, ezt követően április-májusban a Fráter Györggyel való tárgyalásokban, vagy a Szepességben, a lengyel-magyar határ revíziójának ügyében.

11 1552-ben királyi biztosként vett részt a szászsebesi egyezmény alapján Ferdinánd birtokába jutott Erdély átvételében, 1553-ban Nagybánya ügyeinek kivizsgálásában

12 stb. - Évi fizetése egyrészt „provisionis ac deputationis nomine" az 1540-es évektől élete végéig (s ezt az összeget halála után özvegye és gyermekei is kapták öt évig) 200 Ft

13 másrészt mint a pozsonyi kamara tanácsosáé évi 400 Ft.

14 f) Thorda Zsigmond kinevezése Az 1530-as évek végét követő mintegy másfél évtizedes állapotnak, tudniillik annak, hogy a felső-magyarországi pénzügyek gyakorlatilag egyetlen ember képességeitől, szakismeretétől és munkabírásától függtek, idővel negatívumai is megmutatkoztak. Werner Györgynek nem álltak rendelkezésére a kamara által kiküldött segítőtársak, munkájában egyedül familiárisaira támaszkodhatott (ez az állapot még az 1526 előtti gyakorlatra utal vissza), és az öregedő ember egyre kevésbé volt képes kézben tartani az ügyeket. Egy 1554. évi királyi rendelet arról tudósít, hogy az alsóbb tisztviselők már jó néhány éve nem számoltak el a jövedelmekkel, a pozsonyi kamara ezen országrész jövedelmeiről mit sem tudott.

15 Werner György maga már 1553-ban öregségére és beteges állapotára hivatkozva kérte a királyt, hogy mentse fel tisztsége alól. Ferdinánd azonban nélkülözhetetlennek tartotta szerepét, ezért a korábbi helyzetet annyiban változtatta meg, hogy társul (socius curarum et laboris) vagy más megfogalmazásban: segítőül (coadjutor) már 1553 júliusában kinevezte mellé „in partibus regni superioribus et circa Transsylvaniám" (az 1553. júl. 24-i rendelet szavaival „in expédien

dis rebus Scepusiensibus") vejét, a szintén egyetemet végzett, humanista műveltségű embert, gyalui Thorda Zsigmondot.

16 Thorda 1554 januárjában foglalta el hivatalát. Werner mint felügyelő (superintendens) működött tovább, de ez a szerep mindinkább csak tanácsadásra szorítkozott, az ügyeket a gyakorlatban már 1555-ben Thorda intézte, a rendeleteket név szerint hozzá intézi az uralkodó és a kamara. Mellette még egy általa kiválasztott, de már a kamara által fizetett pénztáros (perceptor) és egy írnok (scriba) teljesített szolgálatot. 11 E 554. Városi és kamarai iratok Fol. Lat. 921/1. 20,28. 12 E136. Liber instructionum IV. 74 - 83. 13 E 21. Ben. rcs. 1550. ápr. 11. 14 E 554.1549. Kam. szám. (Id. még a 11. jegyz.) 48. 15 E 21. Ben. rcs. 1554. máj. 26. 16 E 21. Ben. res. 1553. júl. 24, szept. 2.