Szűcs Jenő: A szepesi kamarai levéltár 1567–1813 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 7. Budapest, 1990)

I. A SZEPESI KAMARA ELŐZMÉNYEI

g) A felső-magyarországi királyi jövedelmek igazgatósága Az 1554-es év tehát jelentős változást hozott, amennyiben a korábban egyetlen személyhez kötött funkciókat immár szervezett hivatal látta el. Ezért szükségessé vált a Werner idejében gyakorlatban már kialakult feladatkörök pontosabb körülírása és rögzítése, ami a Werner és Thorda számára kiadott 1554-i utasításban meg is történt. A hivatal elnevezése az első években ingadozó; Thorda címe előbb: „a szepesi jövedelmek igazgatója" (administrator proventuum Scepusiensium vagy Verwalter der Einkhummen in Zipps), előfordul a „főpénztárnok" elnevezés is (proventuum nostrorum in Scepusio perceptor supremus), az 50-es évek vége felé azonban megállapodik: a „felső-magyarországi királyi jövedelmek igazgatója" (proventuum regiorum partium Regni superiorum administrator). Székhelye Eperjes volt. Az igazgatóság - amint azt a hivatali utasítás és a királyi rendeletek leszögezik - mindenben a pozsonyi kamarától függött, semmi fontosabb ügyet a kamara tudta vagy rendelete nélkül nem intézhetett. A valóság gyakran áthágni kényszerítette ezt az elvet, az iratok azonban mégis azt mutatják, hogy az igazgatóság lényegesen szorosabb függésben állt a kamarától a gyakorlatban is, mint korábban Werner György. h) Az igazgatóság személyi összetétele Röviden áttekintve az igazgatóság szervezeti és személyi változásait: mint említettük, a hajlott korú Werner helyett kezdettől fogva és egyre inkább Thorda vette át a gyakorlatban az ügyeket, Wernernek 1556. július 1-8. közt bekövetkezett halála után pedig egyedül maradt. 1557. február 27-i rendeletével a király Pesthy Ferencet nevezi ki mellé segítőtársul. Pesthyt a magyar kamara jó pénzügyi szakértőnek tekinthette, amit többek között az is bizonyít, hogy ugyanebben az évben egy, a végvárak helyzetét generálisan felülvizsgáló és rendező bizottság tagjaként járja be az országot kamarai tanácsosokkal és katonai szakértőkkel együtt.

17 Címe ugyanaz, mint Thordáé: „administrator proventuum partium superiorum", alárendeltségi viszony kezdettől fogva nem volt köztük, mindenben egyetértően kellett cljárniok. Az igazgatóság kétszemélyű vezetése rövid ideig tartott, mert a magyar kamara Thorda Zsigmond szolgálatait már 1559-ben, majd 1560-ban több mint fél éven át különböző (pl. a magyar kamara állapotát, a gyulai helyzetet stb. kivizsgáló) bizottságokban vette igénybe,

18 utoljára 1560 októberében vette fel felső-magyarországi jövedelem-igazgatói fizetését,

19 1560 telén már a pozsonyi kamara részéről kiküldött bizottság tagjaként vett részt a jövedelmek igazgatójának, Pesthy számadásai17 E 21. Ben. res. 1557. febr. 27, aug. 5. 18 E 21. Ben. res. 1559. dec. 5,1560. júl. 27, aug. 30. 19 E 21. Ben. res. 1561. szept. 10.