Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

semmiféle jegyzőkönyv nincs, a hiány oka kétségtelenül más. így, mint már ismertettük, a kir. tábla 1730 előtt üléseiről jegyzőkönyvet nem vezetett. Az 1739—1742, 1745, 1751 és 1826. években pestisjárvány, háború, nemesi felkelés, országgyűlés miatt rendkívüli törvényszünet volt, tehát jegyzőkönyv nem készült, az 1849. év jegyzőkönyveinek hiányossága pedig az év eseményeivel áll kapcsolatban. Nincsenek az állagban az 1786—1790. évek jegyzőkönyvei, de megtalálhatók az Archívum Josephinum című fondrész Tabula regia című állagában (O 62). A jegyzőkönyvek itt leltározott fősorozata az 1730. nov. 22-i üléssel kezdődik s az említett megszakításokkal folyamatosan vezetve, az 1849. márc. 31-i üléssel zárul. Az 1849. év jegyzőkönyvébe ezen kívül a magyar kormány által 1849 nyarán feloszlatott kir. tábla helyébe lépő Országos Törvényszék jegyzőkönyveiből fennmaradt töredék is be van kötve: az 1849. jún. 30-án tartott 6. ülés jegyzőkönyve s néhány hiányos feljegyzés a jún. 26—30-a között tartott előző ülésekről. A kir. tábla 1848-ban létesült úrbéri tanácsának fennmaradt ülésjegyzőkönyvei innen kiemelve az Urbarialia O 35 állagba kerültek át. Kapcsolat van a kir. táblai ülésjegyzőkönyvek és a Sententiae O 44 állag anyaga között is. A jegyzőkönyvek a kir. tábla történetének alapvető forrásanyagát képezik. Hasonló jelentőségük van még a kúriai levéltár működési rendjének áttekintése szempontjából is. A kúrián ugyanis iktatás, regisztratúraszerű iratkezelés nem folyt s minthogy a két tábla közös periratokat képezett, a kir. tábla jegyzőkönyvei jelentik az egyetlen átfogó segédeszközt, melyből az egész levéltár szerkezetéről, az állagok és sorozatok kialakulásának okáról és összefüggéséről valamelyes útbaigazítás nyerhető. A teljes ülések jegyzőkönyvei általában mindarról megemlékeznek, ami az ülésben előfordult. A dátum, a törvényszak (ülésszak) meghatározása, az elnök és a többi jelenlevő nevének szokásos feltüntetése után rövidebb-hosszabb bejegyzések örökítik meg a tábla életének különféle eseményeit: új elnök, új bírák beiktatását, jurátusok felesketését, beérkezett s az ülésen felolvasott királyi rendeleteket, kancelláriai leiratokat és bírói parancsokat, a Bécsbe küldött táblai felterjesztések szövegét, ügyviteli kérdésekről folyt kebelbéli tanácskozások határozatait, más hatóságokkal történt egyes iratváltásokat, a kiküldött táblai bizottságok jelentéseit, a hétszemélyes táblával s az ügyintézéssel együtt járó hivatalos érintkezéseket továbbá néha még a felektől beérkezett beadványokat is. A perekkel kapcsolatban a teljes ülések jegyzőkönyvei az ügy minden fázisára utalnak: a perfelvételre, a pereknek a referensek közötti szétosztására, az ítélethozatalra, az ítéletek kihirdetésére, az elintézett pereknek az alsófokon eljárt bíróságokhoz való visszaküldésére, a hétszemélyes táblára fellebbvitt ügyekben a kir. táblai referensek további teendőire. Mindezekről különböző teljességű és részletességű feljegyzések maradtak fenn a jegyzőkönyvekben, melyekbe a mondottakon kívül eleintén a hétszemélyes tábla ítéletének szövegét, később néha a kegyelemre felterjesztett halálraítéltek nevét, esetleg az ügyben felső helyről érkezett döntést is bejegyezték. A teljes ülési jegyzőkönyvek tehát bizonyos fokig a nem létező iktatókönyvet pótolták, bizonyára ezért nevezték ezeket olykor valóban iktatókönyvnek s a jegyzőkönyvvezetőt (protokollistát) iktatónak.