Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

tárában a sententiae (ítéletszövegek) és a táblai ülésjegyzőkönyvek egyéb kapcsolataira is van utalás. Az itt leltározott protocollumok nemcsak a hétszemélyes tábla üléseinek, hanem a hétszemélyes tábla s a királyi tábla, valamint az 1841-ben létesült váltófeltörvényszék együttesen tartott üléseinek, az úgynevezett kuríalis üléseknek, továbbá a hétszemélyes tábla 1841-ben alakult külön váltóosztálya üléseinek jegyzőkönyveit is tartalmazzák. A kurialis ülések hétszemélyes táblai ülésekbe mennek át vagy ezekből válnak ki, aszerint, hogy az ülésnap milyen üléssel kezdődött, jegyzőkönyveik a hétszemélyes tábla jegyzőkönyvei közé sorolva, illetőleg azokhoz kapcsolódó szövegezéssel, folyamatosan írva találhatók. A váltóosztály (váltótanács) üléseinek jegyzőkönyvei, vagy a rendes hétszemélyes táblai ülések jegyzőkönyvei közé vannak napi dátum szerint közbesorolva vagy törvényszakonkint egyesítve, a törvényszakban készült hétszemélyes táblai jegyzőkönyvek után vannak beillesztve. A protocollum-kötetek általában egy-egy év (néha két év) ülés jegyzőkönyveit tartalmazzák. Egy-egy éven belül az egyes törvényszakok és ülésszakok napi dátum szerint rendezett anyaga elválik egymástól. Az üléseket folyószámozták, s e folyószámozás vagy az egész éven át folyamatos vagy törvényszakonkint és ülésszakonkint újrakezdődik és előfordul, hogy az üléseket kétféle — évi és törvényszaki (ülésszaki) — folyószámokkal jelölték meg. A kurialis ülések jegyzőkönyvei rendesen külön szám nélkül vannak bevezetve, illetőleg a hétszemélyes táblai ülés folyószámát kapták. A váltóosztály jegyzőkönyveit — az említett két besorolási mód szerint — vagy a rendes ülésekkel egybeszámozták, vagy külön váltótanácsi folyószámokkal látták el. Minden kötet lapszámozva van, a lapszámozás többnyire az egész köteten végigfut, más esetekben törvényszakonkint (ülésszakonkint) újrakezdődik. A jegyzőkönyvek tartalmazzák az ülés dátumát, az elnök és a jelenvolt bírák nevét, a beérkezett fontosabb királyi és kancelláriai (1848-ban igazságügy-miniszteri) leiratok szövegét, az ezekre adott válaszokat és a különböző ünnepélyes alkalmakkor elhangzott, több-kevesebb részletességgel bejegyzett beszédeket, továbbá a hétszemélyes tábla vagy — mint a kurialis ülések jegyzőkönyvei — az egész kir. kúria számára fontos kérdésekről folyt tanácskozások határozatait, valamint a hétszemélyes tábláig feljutott perek eldöntésével kapcsolatban megörökített adatokat. A perekre vonatkozó bejegyzések különböző részletességűek. A korszak elején meglehetősen bő szövegezéssel készültek: az ügy lényegét rögzítve ismertetik a tényállást (cselekményt), az alsóbb fórumok ítéleteit, s szó szerint adják a hétszemélyes tábla ítéletének szövegét, megemlítve azt is, hogy az ítéletet egyhangúlag vagy szótöbbséggel hozták. A bejegyzések később rövidülnek, végül már csak a felek, s az elsőfokon eljárt bíróság nevét és — de még ezt sem mindig — a perfajta egyszavas definícióját (például: örökösödési per, adóssági per) s a hétszemélyes táblai ítélet szövegét tartalmazzák, így tehát, minthogy a hétszemélyes tábla ítéletei legtöbbször egyszerűen jóváhagyják a kir. tábla ítéletét vagy szövegezésükben ahhoz kapcsolódnak, magukból a jegyzőkönyvekből nemcsak a pernek, de a végsőfokú ítélet rendelkezéseinek lényege sem érthető meg. Az ilyen rövid bejegyzések-