Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)
MÁSODIK RÉSZ Abszolutizmus kori bírósági levéltárak
bírói hatósága, az addig Kolozsvárott működött erdélyi királyi legfó'bb törvényszék helyett e hétszemélyes tábla erdélyi osztálya lett illetékes 1868. január l-jétől Pest székhellyel. Ez a változás a kúria szervezetét nem érintette, csak formális volt, lényegében az erdélyi királyi legfőbb törvényszék önálló külön rendszere továbbra is fennmaradt. A következőkben visszatekintünk azokra a változásokra, melyek a provizórium korában Erdély igazságszolgáltatási rendszerében is végbementek. Erdély jogszolgáltatási rendszerében a Magyarországon 1860-ban létrejött változásokkal párhuzamosan történt átalakulás. A császár 1860. október 20-án kiadott rendelete, az „Októberi Diploma" alapján a régi alkotmányos bírósági szervezet Erdélyben is helyreállt. Újjáéledt a megyék, székek és vidékek bonyolult bírósági szervezete, a szász egyetem bírói hatósága, a marosvásárhelyi királyi tábla és legmagasabb fokon az erdélyi főkormányszék, a Gubernium judiciális osztálya. Mindezek a régi szervezet közvetlen folytatásaként alakultak meg, így e bíróságoknak még életben levő régi tagjai a régi jogaik alapján meghívást kaptak az üléseken való részvételre. Az erdélyi jogszolgáltatási szervezet további fejlődésére az előbbi osztrák szervezet nem maradt hatástalan. Már a visszaállításkor, ha nem is a szervezeti összetételben, de a bírói hatáskör tekintetében egyszerűsítés történt a korábbi bonyolult szabályokkal szemben: sem a fejedelem, sem az erdélyi udvari kancellária közvetlen bírói funkcióját nem élesztették fel. A Gubernium judiciális osztálya most már mint egész Erdélynek legfőbb bírói fóruma ítélkezett, amelyhez a marosvásárhelyi kir. táblától és a szász egyetemtől érkeztek a fellebbezett ügyek. A visszaállított Gubernium 1861. április 11-én tartotta meg alakuló ülését és egy héttel később az Erdély legfőbb bírói hatóságát átvevő judiciális osztály működése is megkezdődött. Azokat a harmadfokra felvitt ügyeket, amelyeket a Bécsben székelő Oberster Gerichts- und Cassationshof erdélyi osztálya 1861. március 31-éig nem intézett el (beleértve az 1861. február l-jén feloszlott Oberstes Urbarial Gericht-től ide áttett úrbéri ügyeket is) az erdélyi osztály irattárával együtt a Gubernium judiciális osztályának tartozott átadni. A Gubernium judiciális osztályának működése nem volt hosszú életű. Az erdélyi bírósági szervezet 1865-ben történt átszervezése során a Gubernium judiciális osztályának működése az év közepén megszűnt. Ez időtől kezdve Erdély igazságszolgáltatásának legfőbb szerve a Bécsben felállított, majd 1866-ban Kolozsvárra helyezett erdélyi királyi legfőbb törvényszék lett, mely mint a rendi hagyományokon felülemelkedett hatóság, Erdély legmagasabb bírói teendőit két és fél éven keresztül látta el. E fórum a marosvásárhelyi törvényes kir. táblától és a szászföldi magasabb fokú bírói hatáskört a szász egyetemtől átvevő nagyszebeni kir. főtörvényszéktől fellebbezett ügyekben döntött. Bár a Guberniumnak is voltak nemzetiségi, köztük román tagjai, e legfőbb törvényszék az ügykezelés terén magyar jellegű Guberniummal szemben határozottabban domborította ki Erdély többnemzetiségű összetételét. E bíróságot román származású elnök vezette, de főleg a bécsi kormányzat által pártfogolt szászság
