Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

az elnök, mind a tagok kúrián kívüli személyek (a báni tábla tagjai, vármegyei tisztségviselők), az ilyen esetekben az iratok talán a delegáló parancs értelmében, vagy kivételesen megengedett fellebbvitel útján, az aktákból ma már meg nem állapítható okból és módon kerültek a kúria elé, majd pedig a kúriai levéltárba. Az iratok tárgya igen sokféle. A polgári peres ügyek között eló'fordul: Pest és Csongrád vármegyék közötti területi vita, a görögkeleti szerb egyház pereskedése a katolikus klérussal a dézsmaszedés joga tárgyában, volt vármegyei adószedő jogutódainak pere a megye s a területén fekvő sz. kir. városok ellen (a kuruc háborúk idején Stahremberg császári tábornok által a megyére kivetett s az adószedő által részben a sajátjából kifizetett összeg visszatérítése iránt), örökösödési és egyéb birtokperek egyházi és világi nagybirtokosok között (II. Rákóczi Ferenc és testvére Aspremontné Rákóczi Júlia pereskedése a munkácsi, tokaji és sárospataki uradalmak öröklése tárgyában, a Balassák és br. Jakusich Kata birtokpere Kékkő vára tulajdonjogáért), vannak zálog-visszaváltási, adóssági ügyek is a birtokos felek közötti pereskedésben. A büntető ügyek között van a kir. fiscus által indított per ítélőmester ellen hivatali visszaélések miatt, a horvát fiscus által felvett hasonló per alszolgabíró ellen okirathamisítás miatt, egri szerb lakosok ellen folyt vizsgálat külfölddel tartott titkos kapcsolatok és lázadás szándéka címén, táblai jurátusok és városi polgárok, jurátusok és katonák között történt összetűzések, tömegverekedések miatt indult eljárás. Az iratok az állagon végigfutó folyószámok szerint vannak rendezve, a számozás nagyjában az időrendet követi. Az állag a kúriai levéltár II. József-kori rendezése alkalmával „11" kútfőjelet kapott. Ezt a számot a folyószám elé minden iraton rájegyezték. A kutatáshoz a Processus octavales (O 1) állaggal közös mutató szolgál segédletül. A kötetben minden betű alatt előbb a Processus octavales és azután a Processus delegatorii címszavai vannak bejegyezve. A mutatóban csak személyes helyneveket indikáltak, tárgyi vagy más egyéb címszavakat nem. A címszavak egy része csupán utalás arra a betűre és számra, ahol az ügyre vonatkozó érdemleges bejegyzés található. Az érdemleges bejegyzés közli a perben álló vagy eljárás alá vont személyek nevét, az ügy jellegét és tárgyát, továbbá a perfelvétel vagy vizsgálat évét s az irat folyószámát. A bejegyzések minden betűnél növekvő számrendben következnek egymás után, a mutató így, bizonyos nehézséggel, elenchusként is használható. Címe ezért „Elenchus et index". Kutatásnál az irat meghatározásához, az állagon belül, a folyószám megjelölése szükséges.