Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)
ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak
a világos adósságokra vonatkozó ügyekben 12 000 forint értékhatárig a felek a megyei törvényszéken is perelhetnek. Végül leszögezi a törvénycikk, hogy ha az osztály vagy kereset alá vont fekvőjószágok több kerületben feküsznek, a bíráskodásra az a kerületi tábla illetékes, amelynek illetékességi területén a jószágok központja, vagy ennek nemlétében nagyobb része fekszik. A világos adósságokra nézve is ez az elv érvényes, amennyiben az összes fekvőjószágok vannak lekötelezésnek alávetve. A kerületi táblák működésére vonatkozóan az 1723. évi törvénycikkek is tartalmaznak általános jellegű rendelkezéseket, de ügyvitelüket a III. Károly által részükre, 1723. október 29-én kiadott működési utasítás (instructio) 2 szabályozza. Az 1723. évi törvények — a kir. kúriához hasonlóan — a kerületi táblákat is „állandóan" ülésező fórumokká tették. Az állandó ülésezés azonban akkor négy törvényszakot (Terminus Epiphanialis, Terminus Post-Paschalis, Terminus Sancti Stephani, Terminus Sancti Martini) jelentett, amelyeket hosszabb-rövidebb ideig tartó törvényszünetek szakítottak meg. Az 1723. évi 29. tc. általában a bíróságoknál, köztük a kerületi tábláknál is megtartandó öt törvény szünetet a következő időpontokban határozta meg: a karácsonyi törvényszünet (Juristitium Nativitatis) Szent Tamás napjától (dec. 30.) a Vízkereszt utáni első vasárnapig, a farsangi (Juristitium Bacchanale) a farsang utolsó napjaitól a nagyböjt első vasárnapjáig, a húsvéti (Juristitium Paschale) fekete vasárnaptól a húsvét utáni második vasárnapig, az aratási (Juristitium Messis) Szent László napjától (jún. 27.) Szent István napjáig (aug. 20.) és a szüreti (Juristitium Vindemiae) Szent Mihály napjától (szept. 29.) Szent Márton napjáig (nov. 11.) tartott. Ezeken kívül időnként rendkívüli törvényszünetek is hátráltatták a kerületi táblák rendszeres működését. Ilyenekre szolgáltattak okot pl. a nemesi felkelések, az országgyűlések vagy országos kihatású szerencsétlenségek (árvíz, járvány stb.) is. 3 Az említett királyi instructio előírja, hogy az elnök az uralkodótól, az ülnökök pedig az elnöktől indokolt kérelemre nyerendő engedély nélkül az ülések helyéről el nem mehetnek, el nem maradhatnak. Az elnök a király engedélye nélkül tizennégy napnál tovább tartó elmaradáshoz nem járulhat hozzá, egyszerre két ülnök távollétét nem engedheti meg, hogy az ügyek tárgyalására és az ítélethozatalra (ad ferendum judicium) az elnökkel vagy helyettesével együtt legalább hárman mindig jelen legyenek. 1 A kerületi táblák ülésein — az elnök távollétében — az első assessor látta el az elnöki tisztet. Az üléseken ez esetben is a jegyzőn kívül legalább három ülnöknek (a Novus Ordo korában az elnökkel együtt hat bírónak) jelen kellett lennie. Az 1723. évi törvénycikkek a kerületi táblák felállításával nemcsak az alsófokú királyi bíráskodás alapjait vetették meg — ami a rendi bíráskodás bizonyos fokú háttérbe szorulását eredményezte —, hanem egyszerűsödött és gyorsult a peres eljárás is. A törvény ugyanis perindításnál az addig használatos bírói parancs (mandátum judiciarium) helyett keresetlevél benyújtását írta elo, melynek megszerkesztése jóval rövidebb időt vett igénybe, mint a mandátum kieszközlése. A 30. tc. 6. §-a ezzel kapcsolatban kimondja, hogy „az igazságszolgáltatást s annak
