Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

zett fellebbezéstől függő perek is törlendők (tehát nem kerülnek tárnokszéki tárgyalás alá), hacsak a felek a pernek felsőbb fokon való folytatására nézve meg nem egyeztek. E törvénycikkekkel kapcsolatos említett iratok: felek kérelmei a pertörlés mellőzése és a per folytatása végett utasítások a városoknak a fenti rendelkezések által érintett perekben, ily perek visszaküldése az elsőfokú városi hatóságnak stb. Ezeken kívül egyes peres ügyekkel kapcsolatos ügyviteli levelezés: elsőfokon befejeződött — ott megfellebbezett — perek kísérő felterjesztései, a fél fellebbezett perének tárnokszéki tárgyalását sürgeti, ügyének a következő tárnoki széki ülésszakon való elintézését kéri stb. Fasc. IV. Reliqua seu Justitiae Administrationem seu ipsum Officium Tavernicale concernentia. Főleg egyes peres ügyekre vonatkozó különféle iratok (levelezés), a III. kútfő ilyen természetű irataihoz hasonló tartalommal: fél panasza az elsőfokon eljáró városi törvényszék intézkedése ellen, fél kérelme a perét felsőfokon eldöntő kúriai (hétszemélyes táblai) ítéletnek a városi hatósággal szemben való érvényesítése végett stb., információkérés várostól vagy annak sürgetése peres ügyekben, felterjesztett információk, ezekre adott válaszok; város kérelme a kúriai ítélet végrehajtására pártatlan egyén vagy delegált bíróság kiküldése végett olyan perben, amelyben a város érdekelt stb. Ezenkívül a tárnoki szék ügyvitelére vonatkozó iratok is, pl. altárnokmester kinevezése stb. Az iratok kútfőként („Fasc") újra kezdődő tételszámokat („No.") viselnek, a számozás az egyes kútfők egész anyagán végigfut. (Egy-egy kútfőn belül az iratok évrendben következnek egymás után, a tételszámozás a mondottak szerint az éveken keresztülfut.) — A kútfőszám a lemezeken, valamint az iratokon is arab számmal van feljegyezve. Az „Acta" sorozathoz tartozó, „Protocollum Officii Tavernicalis, unacum... Indice... Petri Végh..." c. segédkönyv (17. raksz.) első része lajstromkönyv, második része mutató. A lajstromkönyv az anyagot a kútfőkre való tekintet nélkül, évenkénti tagolódásban adja, tehát az egyes éveken belül a négy kútfőbe tartozó iratok, vegyesen, egymástól el nem különülve fordulnak elő. Minthogy azonban a lajstromkönyv folyószámaival a kútfők tételszámai párhuzamosan növekednek, a segédkönyv e része — a mondottakból következő nehézségekkel — elenchusként is használható. (A lajstromkönyv tételeinek számozása folyamatos, a folyószámok az éveken keresztülfutnak, tehát az egész lajstromkönyv bejegyzései egy számsort alkotnak.) — A bejegyzések tartalmazzák a lajstromkönyv folyószámát, az ügy rövid megjelölését (beadvány esetén annak keltével), az elintézés módját és idejét, valamint az iratok levéltári jelzetét, vagyis a kútfő („Fasc") és tétel („ JMb") számát. Az elintézés módjának megjelölésénél — ha a tárnoki szék eló'tt tárgyalt perről van szó — a bejegyzés megadja a vonatkozó perkivonat jelzetét is, tehát a b) alatti „Extractus" című tárnoki széki sorozat megfelelő darabjának évét és folyószámát. A kötet második, index része általában csak a felek nevét mutatja, tárgy szerinti kutatásra tehát csak annyiban használható, amennyiben a fél valamely város, kir. fiscus stb., tárgyi címszót csak elvétve ad. A mutató a lajstromkönyv folyószámára