Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

utal, itt kell kikeresni az irat levéltári jelzetét: kútfő- és tételszámát. (Ugyanott a fentiek szerint az Extractus sorozat megfelelő jelzete is megtalálható.) b) Az „Extractus" sorozat anyagának nagyobb részét a tárnoki szék által Végh Péter tárnokmestersége idején tárgyalt perek kivonatai alkotják (innen a sorozat elnevezése: extractus), az anyag többi része a tárnoki széken ugyancsak Végh tárnokmestersége alatt tárgyalt perek hiteles városi perkiadmányaiból áll. Ezek vagy együtt vagy külön-külön feküsznek a sorozatban: egyes jelzetek alatt csak perkivonat, más jelzetek alatt perkivonat és perkiadmány együtt, ismét más jelzetek alatt csak perkiadmány található. (A perkivonatok és perkiadmányok tartalmára s a tárnoki széki eljárásban volt szerepére nézve ld. az Acta tavernicalia b) sorozatának leltárában elmondottakat.) Bár a perek referálása a tárnoki széken általában mindig perkivonatból történt, úgy látszik, e szokást Végh tárnokmestersége idején nem ritkán mellőzték, a magukban fekvő városi perkiadmányok palliumán ugyanis fel van jegyezve, hogy „sine extractu revisa" (a tárnoki széken perkivonat nélkül, vagy közvetlenül a felterjesztett városi perkiadmányból tárgyalva). Mind a városi perkiadmányok, mind a perkivonatok az ügynek csak az elsőfokú eljárásban történt lefolyását ismertetik, a tárnoki széknek az illető ügyben hozott ítéletét nem tartalmazzák. Az ügy itteni befejezését jelentő tárnoki széki ítéletet az ülésjegyzőkönyvekből (1. az O 92 állag leltárában) kell kikeresni. Ezt megkönnyíti a sorozat jelzeteinek hátán (külzetén) található utalás, amely megadja, hogy az ítélet az ülésjegyzőkönyv hányadik lapján található. — A perek ugyanolyan tárgyúak és ugyanolyan irányú kutatáshoz szolgálhatnak forrásanyagul, ahogy azt a tárnoki szék ülésjegyzőkönyveinek leltárában e fórum hatáskörével kapcsolatban ismertettük. A sorozat anyaga évek szerint tagolódik. Ezen belül az iratok évenként újrakezdőén folyószámozottak. A kutatáshoz az „Index Extractuum Causarum... "c. mutató szolgál. Ebben csak a peres felek nevét indikálták, tárgy szerinti kutatásra tehát csak olyan esetekben használható, ha a peres felek jogi személyek, pl. város, céh, iskola tantestülete stb. —• A bejegyzések közvetlenül megadják az irat kiemeléséhez szükséges jelzetet (év, folyószám). Ezenkívül a bejegyzések a felperesi neveknél megadják a felterjesztő város nevét, valamint azt is feltüntetik, hogy a jelzet alatt perkivonat, perkiadmány vagy a kettő együtt fekszik. A per tárgyát a bejegyzések nem jelölik meg. — Alperesi neveknél csak utalás van a felperes nevének kezdőbetűjére és a jelzet folyószámára. Minthogy a bejegyzések minden betű alatt a folyószámok növekvő rendje szerint következnek egymás után, ez utalások révén a felperesi név alatt adott bővebb szövegű bejegyzés gyorsan megtalálható. Ugyané körülmény folytán a mutató — az elmondottakból következő módon és nehézséggel — elenchusként is használható. Kikérésnél vagy idézésnél az állag nevén és törzsszámán kívül a sorozat megjelölése, s az a) sorozatnál a kútfő és tételszám (Fasc.—Ne.) a b) sorozatnál év és folyószám feltüntetése szükséges.