Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

szintén a királyi tábla előtt indultak, az 1791:56 tc. értelmében. E bűnügyeknek csak egy csekély töredéke van ma a kúria levéltárában (O 32 állag), mert e perek iratait — a felségsértésieket és hűtlenségieket — Bécsbe fel kellett terjeszteni. Ezek azután vagy ott maradtak (magyar jakobinusok pere), vagy visszaküldés után a személynöki levéltárba kerültek. A kir. tábla elé kerülő új és új percsoportok, de különösen a fellebbezett bűnügyek olyan pertömeget jelentettek, hogy a kir. tábla a létszámemelés ellenére egyáltalában nem tudott megbirkózni velük. Elintézetlen perhátralék már működésének első éveiben is volt, és az folyamatosan nőtt, 1791 után már olyan mértékben, hogy 1816-ban a kir. kúria felterjesztést intézett az uralkodóhoz annak engedélyezése iránt, hogy az 1808 előtt beérkezett fellebbezett pereket — ha azok folytatását a peres felek külön nem kérik — elintézetlenül irattárba helyezhesse. Hosszas tárgyalások és meglehetősen bonyolult felhívási eljárás után ezen az alapon 1833-ban oly nagy tömegű pert tettek elintézetlenül irattárba, hogy ez a sorozat ma is 141 csomót tesz ki. Köztük 1757-ben indult per is volt (O 22 állag). Az elintézetlen perek számára talán eléggé rámutat az a tény, hogy 1817 végén 2073 táblai és 1927 fellebbezett per feküdt elintézetlenül, köztük 1754-ben indult per is.

12 De külön sorozatot kellett csinálni a peres felek által abbahagyott perekről is, melyek 1786-ban a Novus Ordo hatálybalépésekor még folyamatban voltak. Az új rend értelmében eldöntésükre hivatott bíróságok sem fejezték be őket, így kerültek vissza 1791 után a kir. táblára, de a peres felek nem szorgalmazták folytatásukat. Ezeket is elintézetlenül irattárba tették (O 25 állag). Bár így a kúria több sorozatot elintézetlenül levéltárba tett, 1849-ben a kúria megszüntetésekor mégis 304 csomónyi perirat állott elintézetlenül, amit az ősiség eltörlése folytán vagy egyéb okból a neoabszolutizmus új bírósági fórumai sem fejeztek be. Természetesen a kúria 1861. évi visszaállításakor e perek jelentékeny részét is elintézetlenül irattárba tették (O 20, O 23 állag). Pedig az uralkodó kezdeményezésére 1807 után a kir. tábla előbb bűnügyekben, utóbb a fellebbezett polgári perekben is nem mindig teljes ülésben, hanem 2 majd 3 tanácsban ítélkezett. Az ülnökök létszámának felemelése folytán a tanácsokban is meg tudták követelni a határozatképességhez 9 tag jelenlétét. Ugyanekkor a törvényszüneteket is lényegesen megszorították, fellebbezett bűnügyekben törvényszüneti időben is tartottak külön ülésszakot, és nem volt teljes a törvénykezés szünetelése a most már egyre hosszabbra nyúló országgyűlések alatt sem.

13 Az ítélkezés menetét már korábban II. József radikális intézkedésekkel kívánta racionalizálni. Teljesen újjászervezte a felső bíróságokat, megszüntette a kir. tábla elsőfokú hatáskörét, viszont minden bíróság — még a városi bíróságokat is beleértve — általános fellebbezési fórumává alakította át. Egyidejűleg gyorsabb ügymenetet, rendszeres iktatást, és a kor színvonalának megfelelő iratkezelést vezettetett be. 4 év múlva azonban kénytelen volt ezeket az intézkedéseit is viszszavonni, halála után pedig csak néhány intézkedését tartotta hatályban némileg átalakított formában az 1791. évi törvényhozás, így a bűnügyekben való fellebbezést, a protestánsok házassági pereinek világi bíróságok hatáskörébe utalását stb. Egyebekben 1791 után II. József Novus Ordo-ját törvénytelennek tekintették,