Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

O 73. FELSÉGSÉRTÉSI PEREK 1794—1865 6 csomó A „hűtlenség" kategóriájába sorolt politikai természetű bűncselekményeket — mint a felségsértés, lázadás és lázítás — a Habsburg-uralkodók a XVIII. század végéig, alkalmilag kirendelt, delegált bíróságok elé utalták. (E tárgyról bővebben az Extractus processuum criminalium O 29 állag ismertetésében.) Ilyen delegált bíróságok ítélkeztek például a XVIII. században az 1735. évi Péró-felkelés, az 1753. évi Törő—Pető mozgalom s az 1784. évi Hóra—Kloska felkelés résztvevői felett. Hasonló delegált bíróság (bizottság) járt el a pasquillus-író Péchy István 1769. évi felségsértési ügyében. Ezeknek, a királyi rendelkezések szerint ad hoc alakult s az ítélkezés után feloszlott különleges bíróságoknak az iratai természetesen nem kerültek be a kúriai levéltárba. A politikai természetű büntetőpereket csak az 1791. évi 56. törvénycikk utalta a törvényes magyar bíróságok hatáskörébe: első fokon a kir. tábla, másodfokon a hétszemélyes tábla elé. Ettől kezdve az ilyen perek, a királyi ügyigazgató (causarum regalium director, kir. fiscus) vádemelése mellett, a kir. tábla előtt indultak s fellebbezés esetén a hétszemélyes táblán nyertek befejezést, megmaradván azonban ítélet után az uralkodóhoz való folyamodás — a kegyelmi út, via gratiae — lehetősége. Az első politikai ügy, mely a fentiek szerint a kir. kúria ítélkezése alá került, a magyar jakobinusok felségsértési tömegpere volt. De, bár ez a per, valamint az 1802-ig indult további felségsértési perek — az idézett törvénycikknek megfelelően — a királyi és a hétszemélyes táblán folytak le, irataikból alig valami, mindössze 2 csomó irat maradt fenn a személynöki levéltárban. Martinovics és társai 1794—1795. évi pereinek legfontosabb dokumentumait ugyanis a kir. személynőknek Bécsbe kellett felterjesztenie, ahol azok az udvar titkos iratai között, a Kabinettsarchív „Vertrauliche Aktén" című állagában kerültek elhelyezésre. A további hasonló ügyek iratait pedig — mint például Szirmay Pál 1799. évi felségsértési perét, Zsarnóczy (Zsarnóczay) János, Mikola István, Lányi Sámuel, Kiss Károly, Réz József, Virágh László, Wurmann Salamon ugyanilyen címen indult 1—2. Martinovics-mozgalommal kapcsolatos perekre vonatkozó iratok 1794—1799 2 csomó 3—4. Wesselényi Miklós pere s a vele kapcsolatos többi perre vonatkozó iratok 1834—1839 2 csomó 5. Lovassy László pere s a vele kapcsolatos többi perre vonatkozó 1834—1839 1 csomó iratok 6. Újabb (provizórium-kori) felségsértési perek 1865 1 csomó