Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)
ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak
Külön említendők azok az iratok, melyek a személynök kiemelt bizalmi állásával vagy jogi szaktekintélyi szerepével vannak kapcsolatban. Ilyen iratok tárgya: Bécsbe hivatása országos ügyek megbeszélésére (1711), véleményének kikérése a porták összeírásának helyesbítése tárgyában, részvétele a magyar-morva határ rendezésére kiküldött bizottságban (1701), kapott utasítás annak megakadályozására, hogy Frigyes porosz király részére Magyarországon titkos toborozás folyhasson, továbbá királyi biztosi kiküldetése főiskolai vizsgákra, jogi szakvéleményének kikérése például arról, hogy a kir. fiscus magszakadás folytán gazdátlanná vált birtokokat peres út mellőzésével egyszerűen elfoglalhatja-e, hogy a császári hadseregből a franciákhoz átallott, de kegyelemben részesülve hazatért birtokos nemesek ellen indulhat-e vagyonkobzási eljárás (1713), hogy a protestáns hitre tért katolikusok ellen még az egyházi bíróság vagy a kir. fiscus járjon-e el, hogy elemi csapás — ami miatt vármegye adófizetésre és katonatartásra képtelenné vált — milyen módon bizonyítható. Számban is, érdekességben is jelentéktelenebbek azok az iratok, melyek a személynöknek, mint a személynöki szék elnökének működésével állnak összefüggésben : királyi mandátumok a személynöki székre felhozott perek tárgyában, városok érdeklődése a törvényszéküktől fellebbvitt per további sorsáról vagy tanácskérésük peres eljárásra vonatkozóan és általában az ily tárgyakkal kapcsolatos hivatalos levelezés. Itt is szerepelnek az iratok között jurátusok fegyelmi ügyei s országgyűlési ügyek: ugyanolyan iratok, mint azt már az O 71 állag leltárában ismertettük. E különféle tartalmú és természetű iratokat mind tárgy, mind idő szempontjából rendszertelenül osztották be az állagba, és egymásutánjuk esetlegessége szerinti sorrendben folyószámozták s e számok szerint helyezték is el. Az „O" jelű köteg iratait nem számozták, ezek betűből és számból álló jelzetet kaptak. Ezt a köteget Kendelényi levéltáros csatolta utólag az állaghoz s látta el jelzetekkel. A kutatáshoz az állagáttekintésben feltüntetett két segédlet: a saját mutató vagy az O 71 és O 83 állaggal közös elenchus és mutató szolgálhat. A saját mutató csak névmutató, melyben az „O" köteg iratait nem indikálták, célszerűbb tehát a közös elenchust és mutatót használni. Ez a Kendelényi levéltáros által készített segédlet ugyan nehézkes szerkezetű, de index-része a neveken kívül valamelyes tárgyi címszót is ad, s az állag minden iratát tartalmazza. A mutató részben az u—z és a.l)—1.2) jelű címszavak utalnak ennek az állagnak az irataira. Az u—z és a.l)—1.6) jelek azonban csak az elenchus rész tételeinek jelei, ahol az iratokra vonatkozó bejegyzésekben az iratok jelzete, a folyószám megtalálható. Az 1.7)— t.2) jelek az „O" köteg iratairól készült elenchus bejegyzések jelei s egyben a köteg iratainak tényleges jelzetei. Irat meghatározásához, az állagon belül, általában a folyószám, az „O" jelű köteg iratainak meghatározásához a betűből és számból álló jelzet adandó meg s
