Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

között az Archívum Josephinum O 61 és O 62 állagokban van és 1790 után a Processus appellati O 21 állagban található (melynek felzetei ez iratokon gyakran fel is vannak tüntetve), a felérkezett ügyek periratainak nagyobb része mégis az itt tárgyalt állagba került. Ebben tehát egyenkint vagy különböző' módon kombinálva, a következő természetű iratok találhatók: az elsőfokú bányabíróságok, illetőleg a kerületi bányatörvényszékek hitelesített perkiadmányai, esetenkint többkevesebb melléklettel. A mellékletek: beadványok e bíróságokhoz, levelezés e bíróságok és a városi hatóságok között, az elsőfokú tárgyaláshoz benyújtott bizonyítványok, leltárak, számlák, továbbá az ügyek kúriai perkivonatai, a kir. táblai referens feljegyzései a perről, peres felek beadványai a két táblához, a kúriai eljárás során készült allegátumok, táblai ítéletek fogalmazványai, a kir. tábla levelezése a bányabíróságokkal. A felsorolt iratok közül legértékesebbek a bányabíróságok által felterjesztett hiteles perkiadmányok, melyek az elsőfokú eljárás iratait egész szövegükben tartalmazzák, de megfelelő tájékoztatást adnak az ügyről a kir. táblai és hétszemélyes táblai perkivonatok is. A perekhez elsőfokon becsatolt mellékletek egy részét s az esetleg eredetiben felküldött bányabírósági pertesteket a kúria a döntés után visszaküldte a felterjesztőnek. A perek legnagyobb része bányavállalkozók, bányatársak egymás közötti vitás ügyeiből ered, tehát egy-egy vállalaton belül folyt le. Leggyakoribbak a bányarészesek (bányatársak) között, illetőleg ezek és a főbányarészes vagy a bányaigazgató között támadt, a bányarészek számának arányában kiadandó haszonrészesedésért, illetőleg a terhek ugyanilyen arányú elosztásáért indult pereskedések. Hasonló perek folytak egyes bányatársaknak a bányaművelés módját illető kifogásaival kapcsolatban, pl. egyes tárnák művelésének abbahagyása miatt, vagy bányatársak által a többi bányatárs hozzájárulása nélkül kötött megállapodásokból kifolyólag, továbbá a bányarészek tulajdonjoga körül. Az ügyek egy része különböző vállalatok között történt összeütközésekből ered. Ilyenek pl. bányavállalatok között bányatelkek megszerzése, eligényelt telek visszaszerzése, telkek elhatárolása, kimérése iránt, egymás területébe, ércerébe történt behatolás miatt, vagy egyik vállalat által a másik bányavizének lecsapolásáért kikötött termeivényhányad kiszolgáltatása végett indult perek. Itt említhetők továbbá a bányatársulatok adóssági ügyei s az ellenük indított kártérítési perek is. A bányászati vonatkozású pereknél kisebb számban szerepelnek a bányabíráskodás alá eső' más üzemek ügyei, mint hámorok öröklésével, elzálogosított hámor visszaváltásával, s a befektetett melioratiók összegének megállapításával kapcsolatos perek, vagy pl. földtulajdonos és a birtokán települt vasöntőmű létesítői között az öntöde pusztulása okának tisztázására, az egyik vagy másik fél felelősségének eldöntése végett indult per. Minthogy a felsoroltakon kívül a bánya-, hámor- és k ollótulajdonosok, valamint a bányászatban és kohászatban alkalmazottak és hozzátartozóik különféle személyi ügyei is a bányabíróságok hatáskörébe tartoztak, az iratok közt ily tárgyú perek is találhatók, pl. bányarészes elleni becsületsértési per, kohómű vezetőjének erdőmester elleni rágalmazási pere, bányaorvos, bányagépmester adóssági pere.