Varga Endre: Bírósági levéltárak 1526–1869 (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 6. Budapest, 1989)

ELSŐ RÉSZ Feudális kori bírósági levéltárak

Az említett perek a bányászat és kohászat legkülönfélébb tárgyaival kapcso­latosak, s nemcsak jogi, pénzügyi vagy személyi vonatkozásúak, de magát a ter­melést is érintik: az egykorú művelési ágakra, a termelés hozamára s olykor a ki­termelés menetére és módjára is tartalmaznak adatokat, sőt az iratok között bá­nyatérképek, föld alatti vagy föld feletti létesítményekre vonatkozó vázlatok, fel­vételek, rajzok, táblázatos termelési kimutatások is előfordulnak. A bennük meg­őrzött névanyag (pl. bányák, tárnák, járatok, vállalkozók nevei) szintén értékes forrásul szolgálhat. A perek között végül olyanok is találhatók, ahol az iratokból bányászati vonat­kozás nem tűnik ki. Ilyenek elsősorban a csődperek (csődtömeg elleni követelé­sek), melyek a bányavárosokban általában a bányabíróságok hatáskörébe voltak utalva s az olyan örökösödési és osztályperek, vagy egyéb ingatlanok és ingóságok iránti, adóssági, váltó-perek, melyekben a peres felek (legalább az alperesek) bi­zonyára szintén bánya- kohóüzemek tulajdonosai, részesei, alkalmazottai vagy azok hozzátartozói voltak, s mint ilyenek kerültek a fentebbiek szerint a bánya­bíróságok ítélkezése alá, bár e körülmény az iratokban említve nincs. A bánya dolgozóinak a munkaadóval történt összeütközéséből származó, a bá­nyászoknak sorsuk javításáért folytatott küzdelmére közvetlen forrásadatokat nyújtó per azonban ritkán jutott fel a kúriáig, itt az iratok közt csak egy-két eset­ben fordul elő. Ilyen ügyek pl. az alkalmazottak munkabér-követelésével kap­csolatos perek, mint bányászok keresete a vállalkozó ellen köteles bérük megta­gadott kifizetése miatt, illetőleg bérhátralékuk kiutalásáért. Végül a Correspondentiae montanisticae feliratú vegyes csomó tartalma főleg levelezés: a kúria két táblájának levelezése egymással, a kancelláriával és a bánya­bíróságokkal bányaperes ügyekben, továbbá különféle perjegyzékek, iratjegyzé­kek, ezekhez hasonló tárgyban. Mint az előadottakból látható, az állag iratai mind polgári vonatkozásúak. A rendészeti, fegyelmi ügyek s a kisebb vétségek ugyanis a bányahatóságok saját hatáskörében intéződtek el. A bányabíróságok alá tartozó személyek bűnügyeit pedig a bányahatóságok — vérhatalommal nem bírván — az illetékes pallosjogú fórumnak, legtöbbnyire bányavárosok törvényszékének adták át. Az ilyen ügyek tehát, ha a kúria elé kerültek, a többi büntetőperhez hasonlóan, az Extractus pro­cessuum criminalium (O 29) állagban kereshetők. Az itt tárgyalt bányaperek két sorozatba vannak foglalva. Az I. persorozat a rajta végigfutó folyószámok szerint van rendezve. A számozás teljesen esetleges: sem az időrendre, sem a peres felek nevének betűrendjére nincs tekintettel. A II. persorozat a felterjesztő bíróságok — a 4 kerületi bányatörvényszék — sze­rint tagolódik, mindegyiken belül külön, újrakezdődő folyószámok szerint ren­dezve. (E II. persorozat Garapich kir. táblai bányaügyi referensnek a kúriai levél­tárba 1817-ben beadott pertára, melyet elmulasztottak az I. sorozatba beosztani.) — A 23. rakszámú vegyes csomó tartalma rendezetlen. Az I. sorozathoz mutató és elenchus készült. A mutatóban általában csak a fel­peres (csődügyekben az alperes) nevét indikálták, s mind a mutató, mind az elen­chus bejegyzései csak a peres felek nevét s a folyószámot tartalmazzák. A II. so-

Next

/
Oldalképek
Tartalom