Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

vagy országos könyvtáraknak; az időszaki sajtótermékekből a kormányzónak is. Részletesen szabályozta a rendtartás a lapbetiltással kapcsolatos teendőket is. Ha egy időszaki sajtótermék „makacsul a trónnal, a monarchikus kormányformával, a birodalom állami egységével és integritásával, a monarchikus elvvel, a vallással, a közerkölccsel vagy általában az állam és társadalom (Staatsgesellschaft) alapjaival szemben ellenséges, vagy a közcsend és rend fenntartásával össze nem egyeztethető irányt követ", a kormányzó kétszeri hatástalan írásos felszólítás után három hónapra betilthatja a lapot. (Hosszabb időre szóló vagy teljes betiltást, ill. engedélymegvonást csak a birodalmi rendőrfőnökség rendelhetett el.) Nem időszaki belföldi sajtótermékek is betilthatok voltak, ha „ilyen veszélyes irányt követtek"; erre a birodalmi rendőrfőnökségnek volt joga, sürgős esetekben pedig a kormányzónak. Az utóbbi rendelkezése ellen fellebbezéssel lehetett élni a rendőrfőnökséghez (halasztó hatály nélkül). Eltiltható volt egy lap megjelenése egyszerűen akkor is, ha első számának megjelenése előtt meghatározott idővel nem jelentette be a „közrend és biztonság fenntartására" szolgáló hatóságnál a lap kiadójára, szerkesztőjére, nyomdájára és a lap címére, megjelenésének időközeire és szándékolt tartalmára vonatkozó adatokat, vagy (már a kiadás folyamán) nem jelezte az ezekben bekövetkezett változásokat. Az ilyen tilalom a jelzett követelményeknek való elégtételig tartott; a kormányzóhoz, annak kedvezőtlen döntése esetén pedig a birodalmi rendőrfőnökséghez lehetett ellene fellebbezni. Eltiltott vagy a sajtórendtartásban lefektetettek figyelembevétele nélkül kiadott sajtótermékek elkobzandók voltak. Az elkobzás ellen (halasztó hatály nélkül) a kormányzóhoz, onnan pedig a birodalmi rendőrfőnökséghez lehetett fellebbezni.

58 A rendtartást (a bel- és igazságügyminisztérium, továbbá a birodalmi rendőrfőnökség 1852. augusztus 11-i császári elhatározás alapján ugyanaz év és hónap 18-án kelt rendelete értelmében) 1852. szeptember 1-ével kezdődőleg léptették életbe Erdélyben.

59 1852. szeptember 10-én pedig a kormányzó újabb hirdetményben adta tudtul, hogy a sajtórendtartás 2—32. §-ai (a rendtartás többi része elvi meghatározásokat, a büntetőjogi felelősség körülírását, a végrehajtással kapcsolatos rendelkezéseket s végül néhány, a büntető rendelkezésekkel kapcsolatos megállapítást tartalmaz) elleni vétségek tekintetében Szeben városa és Szebenszék területén a szebeni rendőrigazgatóságot (városkapitányságot), Brassó város és Brassóvidék területén a brassói rendőrigazgatóságot (városi kapitányságot), Kolozsvár város és a kolozsvári körzet területén a kolozsvári rendőrigazgatóságot (városkapitányságot), Szászváros-, Szászsebes-, Szerdahely-, Medgyes-, Segesvár-, Kőhalom-, Nagysink-, Üjegyházszék és Besztercevidék (Szászrégennel együtt) területén a körzeti hivatalokként működő városi tanácsokat és székhivatalokat, a gyulafehérvári, kolozsvári, rettegi, udvarhelyi és fogarasi vidékeken (kivéve a kolozsvári körzetet) a vidéki hivatalokat illeti a büntető eljárás, döntés és végrehajtás. Minden sajtóügyi tudósítás, feljelentés és egyéb beadvány, továbbá az említett elsőfokú hatóságok határozatai elleni folyamodványok a kormányzóság elnökségéhez voltak küldendők. A bíróság elé tartozó ügyekben a felsorolt alsó hatóságoknak az illetékes büntető törvényszékhez kellett fordulniok.

60 Két héttel a sajtórendtartás életbe léptetése után, 1852. szeptember 16-án a birodalmi rendőrfőnökség újabb feladatokat rótt a kormányzóságra és alantasaira. Félévenként kellett kimutatásokat feltérjeszteniök (kinek-kinek közvetlen feletteséhez) a területükön lévő kölcsönkönyvtárakról, olvasókabinetekről, zenei kölcsön-