Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

A II. JÓZSEF-KORI KERÜLETI BIZTOSSÁGOK LEVÉLTÁRA BEVEZETÉS A kerületi biztosságok a II. József uralkodása alatt az igazgatás szervezetében végbement változások termékei közé tartoznak. A II, József által létrehozott új törvényhatósági beosztás szerint Alsó-Fehér megye volt az egyetlen, amely egymagában, korábbi területének lényegében változatlanul hagyásával képezett törvényhatóságot Fehér megye néven. Hunyad megyéhez hozzácsatolták a kis Zaránd megyét. Délen új megyék alakultak ki. Szeben megyében szász székek egész sora és két megye töredéke egyesült: Szeben-, Szászsebes-, Szászváros-, Szerdahely-, Medgyesszék, Felső-Fehér megye egyes részei és Alsó-Fehér megye néhány helysége. A szász székek másik csoportja — Kőhalom-, Nagysink-, Segesvár-, Űjegyházszék —, továbbá Fogarasvidék és végül Felső-Fehér megye más részei Fogaras megyét alkották. Az ország délkeleti sarkában Háromszékből, Brassóvidékből, Felső-Fehér megye töredékeiből és Háromszékből alakult ki Háromszék megye. Udvarhely megyéhez Udvarhelyszék legnagyobb része, Csík- és Gyergyószék tartozott. Küküllő megyét és Marosszéket, s Udvarhelyszék egy kis részét Küküllő megye néven egyesítették egy törvényhatóságba. A törvényhatóságok területének új megállapítása szétdarabolta a kelet—nyugati irányban az országot átszelő megyéket. Torda, Kolozs és Doboka megye keleti részéből, Besztercevidékből és a két román határőrezred területéből Torda megye néven alakítottak új törvényhatóságot. Kolozs és Torda megye nyugati részét s a kicsiny Aranyosszéket Kolozs megye néven egyesítették. Belső-Szolnok megyét a régi Belső-Szolnok megye ós Doboka megye nyugati része alkotta. Közép-Szolnok megyéhez a korábbi Közép-Szolnok ós Kraszna megye, valamint Kővárvidók tartozott. 1786 elején a Thesaurariatus in Cameralibus beleolvadt a Guberniumba, amely ugyanakkor két fórumra, közigazgatási és kincstári, másrészt bíráskodási fórumra oszlott fel. Néhány nappal a Thesaurariatus beolvasztása után, 1786. január 23-án került sor a kerületi biztosságok felállítására. Az országot három kerületre osztották fel: a szebeni, fogarasi és kolozsvári kerületre. A szebeni kerülethez a nem sokkal előbb alakított új törvényhatóságok közül Szeben, Fehér, Hunyad és Küküllő megye tartozott, a fogarasi kerülethez Fogaras, Udvarhely és Háromszék megye; a kolozsvári kerülethez Kolozs, Torda, Belső- és Közép-Szolnok megye. Az egyes kerületek élére kerületi biztosokat állítottak. A kerületi biztosok hatásköre az igazgatás mindhárom ágára kiterjedt. Elsősorban azonban közigazgatási ügyeket intéztek, ellenőrzést gyakoroltak az egykori országos főbiztosságnak továbbra is fennálló alsó szervei felett. (Az országos főbiztosság mellett korábban is kerületi biztosságok működtek. Ezeknek a kerületi biztosságoknak a területét most megváltoztatták, területük egybeesett az újonnan létesített kerületekével. Minden ilyen kerület élén egy biztos állt, aki az újonnan létrehozott kerületi biztosság