Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

módja változatlan maradt. 172 Ugyanez év augusztus 29-én FoUiot-Crenneville megszüntette a vándorkönyvekkel ellátott egyéneknek külön útlevelek kiállítását, azzal, hogy az utazási engedélyt vándorkönyvükbe kell majd bejegyezni. 173 Végül az 1863. november 8-i főkormányszéki elnöki rendelet lényegében véve meg­erősítette az 1862. január 19-i körrendeletben foglaltakat. 174 A Főkormányszék egyéb teendőinek szabályozásai közül elsőnek a gazdasági élettel kapcsolatosak említendők. 1862. december 13-án a Főkormányszék (a kan­celláriátólnyertutasításalapján) körrendeletet bocsátott ki az alsóbb közigazgatási hatóságokhoz: tegyenek jelentést arról, hogy vannak-e területükön részvénytár­saságok, s terjesszék fel ezek alapszabályait is (annak jelzésével, hogy ezeket mely hatóság s mikor erősítette meg). 175 Az ipar- és kereskedelmi kamarák és a Fő­kormányszék, ill. a kereskedelmi minisztérium kapcsolatát szabályozta a kereskedel­mi minisztérium 1863. október 3-án (az az évi február 17-i császári elhatározás alapján) kiadott rendelete. E szerint a kamarák tisztán kereskedelmi és ipari ügyekben általában közvetlenül a minisztériumhoz kellett hogy megtegyék jelentéseiket. Egyéb ügyekben (különösen választási, személyzeti — elnök meg­erősítése stb.—, költségvetési, szám vételi, egyéb „das Oeconomicum betreffende" ügyekben, igazgatási változtatások, választási, ügyviteli rendtartás, szervezeti vál­tozások ügyeiben) a levelezésnek a Főkormányszóken keresztül kellett történnie. 176 Itt említendő még a Főkormányszéknek a vasútépítésekkel kapcsolatos teendőit illető szabályozás. Az 1865. december 7-i királyi rendelet úgy intézkedett, hogy a vasútépítkezések által érintett (a vasúttársaság által megváltandó, lerontandó vagy tűzbiztossá átépítendő) épületek ügyében helyszíni bizottsági vizsgálat tartása az országos közigazgatási hatóság feladata. 177 (Nem számított új rendel­kezésnek, hanem egy korábbi, feledésbe ment szabályozás felújításának az Er­délyi Udvari Kancelláriának az az 1862. december 17-i rendelete, amely szerint a törvényhatóságok jelentésekkel tartoztak a Főkormányszéknek az évi termésered­ményekről, ez pedig a kancelláriának kellett hogy felküldje az összege­zéseket.) 178 Az oktatásügy terén a középiskolai statisztikák új szabályozása rótt fela­datokat a Főkormányszékre. Az egységes szempontok szerint készült táb­lázatokat az iskolai év végén kellett felterjeszteni a Főkormányszékhez; onnan (a kancellárián keresztül) a birodalmi statisztikai igazgatósághoz kerültek. 179 A Főkormányszék egészségügyi teendőivel kapcsolatban a következőket kell elmondani: 1861. szeptember 16-án az országos közigazgatási hatóság körrende­letet bocsátott ki az alsóbb közigazgatási szervekhez a gyógyszertárak, fűszerke­reskedések és borbélyműhelyek évi ellenőrzése tárgyában. A rendelkezés értelmé­ben ezek a hatóságok a vizsgálat részletes jegyzőkönyvét (és a vele kapcsolatos esetleges megjegyzéseket) évente fel kellett hogy terjesszék hozzá. 180 A Főkor­mányszék teendői közé tartozott a kolozsvári bábaképző intézet ösztöndíjas növendékeinek kiválogatása is. 181 Bizonyos feladatok hárultak rá a nagyszebeni elmegyógyintézet igazgatásával kapcsolatban is. ö állapította meg az ápolási díja­kat (a külföldi személyekre nézve az igazgató és az ápolt hozzátartozói közt megegyezés jöhetett létre, de ezt is a Főkormányszék elé kellett terjeszteni jóváhagyásra). Esetleges részletfizetés vagy ingyenes ápolás engedélyezése is az ő hatáskörébe tartozott. Ingyenes ápoltaknak gyógyultan hazaküldése tárgyában is (ha ti. hozzátartozói nem vitették haza a felépültet) neki kellett jelentést tenni. 182

Next

/
Oldalképek
Tartalom