Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

ezt ismét csak a Főkormányszék engedélyezi; c) az országos közigazgatási hatóság ellenőrzést gyakorol az erdélyi fegyverművesek felett a fegyverviselési rendszabályok megtartását illetően.

165 Ugyancsak a fegyvertartás ügyével kapcsolatos négy további rendelkezés. Az első (Folliot-Crenneville 1863. május 26-i elnöki körrendelete) arra szólította fel az alárendelt közigazgatási hatóságok elöljáróit, hogy az ilyen elkobzott fegyvereket a hatóságnál gyűjtsék össze, s ha számuk elérte a húszat, tegyenek jelentést róla a Főkormányszék elnökségének.

106 1863. december 1-én újabb elnöki körrendelet a fegyver engedélyek nyilvántartását rendelte el. (Az erre a célra készült űrlap rovatai a fegyvertulajdonos nevének, lakhelyének, az engedély számának, kiállítása keltének és tartamának, a fegyver fajtájának és az esetleges további közlendőknek feljegyzésére szolgáltak.) Ezeket a nyilvántartólapokat félévenként kellett felterjeszteni a Főkormányszék elnökségéhez.

167 Végül 1864-ből való két újabb rendelet az elkobzott fegyverekről kimutatások felterjesztése iránt: az április 30-i elnöki „körlevél", amely szerint kéthavonként kellett ilyen kimutatásokat felterjeszteni, és a november 25-i elnöki körrendelet, amely elégségesnek tartotta ezek félévenkénti beküldését.

168 A rendészeti igazgatás egyes szakágaira vonatkozólag kiadott szabályozásokat az alábbiakban ismertetjük: a sajtórendészet körébe tartozik a Főkormányszék elnökségének az az 1864. január 21-i körrendelete, amely a hatóságok tekintélyét volt hivatva védeni. „Nem ritkán fordul elő" ti. „az az eset, hogy az időszaki sajtó útján egyes hivatalos eselekvények, vagy egyes hivatalnokok hivatalbani vagy azon kívüli eljárása és magatartása nyilvánosság elé hozatván, olyszerű bírálat tárgyává tétetnek, mely az illető hivatali testület, vagy egyéniségre kedvezőtlen árnyékot vetni alkalmas." Fontosabb ilyen eseteknél a törvényhatóságok és városok vezető tisztviselői haladéktalanul meg kellett hogy indítsák a vizsgálatot a tiszta tényállás kipuhatolása és felderítése iránt, s az érdekelt hírlapi közlemény nyilvánosságra kerülésétől számítandó tíz napon belül jelentéssel tartoztak az ügyről a Főkormányszék elnökségének.

169 Az egyletek feletti felügyelet körébe tartozott a Főkormányszék elnökségének 1864. június 6-i (az Erdélyi Udvari Kancellária 1864. május 29-i rendelkezésén alapuló) körrendelete. Ez az újonnan alakult egyletek alapszabályainak a Főkormányszék elnökségéhez való felterjesztését követelte, s előírta azt is, hogy egyletekbe külföldi személyek felvételéhez főkormányszéki elnökség engedélye szükséges.

170 A tűzrendészetet az az 1862. szeptember 12-i főkormányszéki elnöki körrendelet illette, amelynek értelmében minden fontosabb és nagyobb tűzesetről haladéktalanul jelentést kellett tenni neki.

171 Az útlevélrendészet terén az abszolutizmus második évtizedében is történt néhány újabb szabályozás. Az első ezek között a Főkormányszék elnökségének 1862.január 19-i körrendelete. Minthogy „még a legújabb időben is" megtörtént, hogy „a külföldre szóló útlevelek kiszolgáltatására felhatalmazott törvényhatóságok a fennálló rendeletek számba nem vételével minden válogatás nélkül oly egyéneknek is szolgáltattak ki ily utazási okleveleket, akiknek utazási célja szembetűnőleg csak tettetett volt, és a kiknek az országból való eltávozás vagy éppen nem, vagy csak illő elővigyázat mellett rövid időre lett volna megengedhető", az elnökség megvonta a törvényhatóságoktól az útlevél-kiállítás jogát. Ezeket a továbbiakban csak ő adhatta ki. A törvényhatóságok elnökei csak sürgős esetekben (halál, betegség stb.) adhattak ki az egyesült dunai fejedelemségekbe, rövid időre szóló útleveleket. A legeltetési útlevelek, továbbá a határátlépési jegyek kiadásának