Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

ELSŐ RÉSZ Az Erdélyi Kancelláriai Levéltár (B szekció)

térőknek adandó amnesztiáról;4. utak, hidak javításának ügyei; 5. magánrévek és -vámok létesítését illető kérelmek és jelentések; 6. a Cseh—Osztrák Kancellária átiratai tűzkárosult helységek részére Erdélyben rendezendő gyűjtést illetően; 7. magánszemélyek panaszai tisztviselők ellen általában; tisztviselők egymás elleni panaszai hivatalos ügyekben; 8. törvényhatóságok vagy helységek panaszai jogsérelmeik miatt. Ugyancsak Reichman intézte a rendészeti ügyeket is (Res Politiae, seu Politica stricte talia); ezek a következő csoportokat alkotják: 1. élelmiszerek, tüzelő és gabona megfelelő mennyiségben és áron való forgalmának biztosítása; 2. piaci rendtartás; 3. városszépítés, -tisztaság; 4. dologházak, fegyházak ügyei; 5. tűzoltó-rendtartás; 6. termésjelentések; 7. havi gabonaár-kimutatások; 8. a városi igazgatás alá vetett céhek ügyei; 9. városok és nagyobb helységek egyéb rendészeti ügyei. A Dicasterialia ügykör előadója Horváth tanácsos. E téren az alábbi ügyekkel kellett foglalkoznia: 1. megüresedett állások betöltése az Erdélyi Udvari Kancelláriánál, a Guberniumnál, a királyi táblánál, a tabula continuáknál (ha új állás létesítéséről van szó, ez a Cassa Provinciális referenséhez tartozik); 2. a kormányhatóságok ügyvitelének javítására tett javaslatok (kivéve a királyi táblát, az Exactoratus Provinciálist és a Commissariatus Provinciálist); 3. a törvényhatósági officia ambulatoriára való jelölések; 4. a tabula continuák jegyzőkönyveinek felülvizsgálata. Ugyancsak Horváth tanácsos referálta a Gratialia-iigykört is. Ide az alábbi ügycsoportok számítottak: 1. vásárkiváltság és ehhez hasonló ügyek (serfőző-, kocsmaengedély stb.); 2. főnemesek belső állam tanácsosi vagy kamarási rang elnyerése iránti kérelmei; 3. nemesítési vagy armalisügyek; 4. a Guberniumnak nem katolikusok házassági dispensatióját illető jelentései; 5. külföldi tanulmányút engedélyezése iránti kérelmek; 6. külföldi egyetemekről visszatérők legitimatiói; 7. tisztviselők özvegyeinek nyugdíj iránti kérelmei; 8. magánosok vagy communitasok segély, tisztség stb. iránti kérései. A Publico-Ecclesiastica referátumot Cserei látta el; ide az 1773. április 18-i rescriptum értelmében a Gubernium és az erdélyi római katolikus püspök által felküldendő jelentések tartoztak, továbbá a Cseh—Osztrák Kancelláriától áttett ügyek. Az ügykör az alábbi csoportokra bomlott: 1. a szerzetesrendek személyi állományának és jövedelmének ügyei; 2. noviciusok felvétele és esküjük; 3. szerzetesrendek birtokszerzéseinek megszorítása; 4. confraternitások (meglevők vagy létesítendők) ügyei; 5. körmenetek vagy más egyházi szertertások ügyei; 6. kolduló rendek ügyei; 7. szerzetes vagy világi papság végrendeletekkel kapcsolatos ténykedésének ügyei; 8. a világi papság hagyatéki ügyei. Végül a Currentia kategóriába (amelynek referense Horváth tanácsos volt) a hivatali gyakorlatban újonnan felmerülő ügyfajták tartoztak, továbbá a felsorolt ügykörök egyikébe sem sorolhatók.

54 Ezt a tervezetet vitatták meg 1775 elején az Erdélyi Udvari Kancellárián. A vita részleteinek ismertetésére itt nincs módunk kitérni; csak Kornis érdemi javaslatait ismertetjük a reform előkészítésének menetét összefoglaló felterjesztésből. Az Erdélyi Udvari Kancellária helyettes vezetője arra kért jogot az uralkodótól, hogy évente változtassa a referátumokat az egyes tanácsosok közt, ezáltal érendő el, hogy 1. a referensek ismerjék a hivatal összes ügytípusait; 2. az előadót zökkenő nélkül lehessen helyettesíteni, s szolgálatból kilépése esetén feladatkörének átvé-