Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

ELSŐ RÉSZ Az Erdélyi Kancelláriai Levéltár (B szekció)

1. a Cseh—Osztrák Kancelláriának a transmigransok Erdélybe irányításával kapcsolatos átiratai; 2. a transmigransok örökösödési ügyei, eladott ingóságaik árának kezükbe juttatása; 3. a transmigransok ügyeit általában illető egyéb meg­keresések, jelentések stb.; 4. az 1770 óta a Német-római Birodalomból Erdélybe költözöttek vagy költözendők ügyei; 5. a határőrvidék felállítása során lakhelyük­ről elmozdítottak letelepítési vagy kártalanítási ügyei. Az iskolaügyek előadója a már sokszor említett Van der Marck tanácsos. E kate­góriába az alábbi ügycsoportok tartoznak: 1. a Gubernium vagy az erdélyi római katolikus püspök jelentései a tanulmányi rend szabályozását, tanárok alkalmazá­sát, a tanulmányi alap hovafordítását illetőleg; 2. az elemi iskolák (scholae norma­les) ügyei általában; 3. tanítók alkalmazása és javadalmazása, iskolák építése és felszerelése; 4. kamarai és közigazgatási tanulmányokat végzett személyek 53 ösz­töndíjügyei; 5. az udvari tanulmányi bizottság átirataiban foglaltak általában; 6. a cenzúrabizottság jegyzőkönyvei; 7. a tiltott könyvek jegyzékei (ezt a Cseh— Osztrák Kancellária szokta megküldeni az Erdélyi Udvari Kancelláriának) s az ezzel összefüggő ügyek. Ugyancsak Van der Marck volt az előadója az erdélyi kegyes alapítványok ügyei­nek. Ez az ügykör a következőképpen tagolódik: 1. alapítványok (római katoliku­sok és akatolikusok egyaránt) rendeltetése, hovafordítása, bővítése; 2. ösztöndíja­sok felvétele a convictus nobiliumba, szemináriumokba, árvaházakba stb.; 3. a vallásalap felhasználása (kongrua-ügyek, új parókiák létesítése stb.); 4. a római katolikus püspök és a gyulafehérvári káptalan javadalmazását és jószágait, továbbá a Nagyszombatban, Egerben és Bécsben tanuló papok tartását illető ügyek; 5. a balázsfalvi unitus szeminárium s a római kollégiumba vagy a Pazmane­umba küldött unitus papok ügyei. A Réligiosa in genere ügykört (a különböző felekezetek egymás közti viszonylatai­val kapcsolatos ügyeket volt szokás idesorolni) Cserei referálta. Az alábbi ügycso­portok tartoztak ide: 1. reformátusok, evangélikusok és schismaticusok templom­építési engedélyei; 2. az unitus papság vagy nép anyagi (segély-) ügyei; 3. az unitusok panaszai az őket disunitusok vagy mások részéről ért sérelmek miatt; 4. az unió terjesztésének ügyei; 5. a disunitus papság ügyei, viszályaik más feleke­zetekkel; 6. a recepta religiók panaszai jogaik, kiváltságaik sérelme vagy vallás­gyakorlatuk megakadályozása miatt; 7. a római katolikus vallás terjesztésének ügyei; 8. convertiták vagy nem katolikusokkal vegyesen lakó katolikusok sérel­mei hatóságok vagy magánszemélyek részéről. Az egészségügyi referátum Reichman tanácsoshoz tartozott. E téren a következő ügyekkel foglalkozott a Kancellária; 1. törvényhatósági orvosok, sebészek, bábák kinevezésének vagy változtatásának ügyei; 2. járványok, marhavész s az ellenük való védekezés; 3. az egészségügyi záron törvénytelenül áthatolok elleni eljárás; 4. a vesztegzárállomások igazgatásának, élelmiszer-ellátásának, épületeik karban­tartásának ügyei; 5. a Sanitátsdeputation átiratai és a Gubernium egészségügyi jelentései általában. Az általános közigazgatási ügyek (Publico-Politica generalia) referense szintén Reichman volt. Az alábbi ügyek intézése tartoziketéren hozzá: 1. törvényhatósági tisztek ellen szabálytalanságok miatt emelt általános panaszok; 2. községek kihelyezett tőkéinek és adósságainak jegyzékei, az allodialis alapok állapota s általában a városok, mezővárosok és székek gazdasági ügyei; 3. profugusok negyed­évi jegyzékei, jelentések profugusok vagy csábítóik büntetéséről vagy a vissza­4 Erdélyi kormányhatósági levéltárak 49

Next

/
Oldalképek
Tartalom