Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

láttamozási könyveinek egy részéhez állnak rendelkezésre; az anyag további részei darabonkénti átnézéssel, ill. átforgatással kutathatók. A kérőlapon az állag és az osztály nevét, továbbá az év- és iktatószámot, ill. az állag neve mellett a szükséges anyagrész megjelölését kell feltüntetni. F 493. OSZTÁLYOK FELJEGYZÉSI KÖNYVEI 1861-1867 1 csomó 1. 1 csomó Ez az állag a visszaállított Főszámvevőség bizonyos feljegyzési könyveit tartalmazza. Egy részük ún. láttamozási jegyzőkönyv (az 1848 előtti Videat-Protocollumok megfelelői) s az ilyen könyvek betűsoros mutatói; van az állagban feljegyzési könyv az osztályon ellátott, megvizsgált és felülvizsgálatra átadott ügydarabokról, kimutatás a három napnál több munkát igénylő ügydarabról, a Főkormányszék levéltárából kivett, ill. oda visszaküldött előiratokról, ún. kézikönyv, előjegyzési könyvek átvett és beiktatott videat-darabokról, kimutatás az adó elengedéséről. Az állagban osztályok rendjében, azon belül időrendben követik egymást az iratok. Segédeszköz nem készült hozzájuk. Kutatásuk így darabonkénti átnézéssel történhet. A kérőlapon az állag nevét (és az irat közelebbi megjelölését) kell feltüntetni. F 187. Belügyminisztériumi Erdélyi Számvevőségi Kirendeltség 1869 2 csomó 1—2. 2 csomó A visszaállított Főkormányszék megszüntetésével a visszaállított Országos Főszámvevőség is beszüntette működését. Azokat a teendőket, amelyeket továbbra is erdélyi kormányhatósággal végeztettek, a Belügyminisztérium számvevőségének egy kirendeltsége vette át. Ez intézte a kórházak, iskolák, az országos pénzalapok számadásainak felülvizsgálatát s néhány egyéb fajta, kisebb jelentőségű számvételi ügyet. Az ő irattárába kerültek azok a piaci árkimutatások, amelyeket a törvényhatóságok és városok továbbra is felküldtek. Ügyeinek jelentős részét 1848 előtti adótabellák kikölcsönzése tette, amelyek megküldését az egyes helységek kérték a kirendeltségtől. Az ügyiratok legkisebb egysége az egyes ügyirat. Egy-egy éven belül az ügyiratok iktatószámaik rendjében követték egymást. Az iktatókönyv a következő adatokat közli: az irat küldőjének neve, az idegen szám, az irat hatósághoz érkezésének kelte, tárgya, annak feltüntetése, hogy az ügyben kinek adtak választ, s ezt ki dolgozta ki, az elintézés kiadásának és elküldésének kelte. A mutatókönyv betűsoros. Egy-egy címszó alatt az irat tárgyának rövid kivonatát és az irat iktatószámát közli. A kutatás a mutatókönyv alapján történhet. A kérőlapon a fond nevét, év- és iktatószámot kell feltüntetni.