Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

alapul. E szerint a megye- és székgyűlések tárgyai a Guberniumnak olyan jellegű rendelkezései, amelyeket a tisztség a saját hatáskörében nem láthat el, továbbá a megye, ill. szék tisztjeinek választása, országgyűlési követek választása és utasítása, törvénykezés és a törvényhatóságok hatáskörébe tartozó politica és oeconomica objecta. A gyűlés működésére nézve a törvény a következőket szögezi le: negyedévenként keU tartani (ezenfelül szükség esetén rendkívüli közgyűlést lehet összehívni). A gyűlés elnöke a törvényhatóság vezető tisztviselője vagy az ezt helyettesítő administrator; ezek távollétében a rangidős főbíró, alispán vagy alkirálybíró. A gyűlés napirendjén a következő tárgyak szerepeljenek (a felsorolás rendjében): azok a királyi vagy guberniumi rendeletek, amelyek a közgyűlésen megtárgyalandók; az egész törvényhatóságot érintő ügyek, a törvényhatóság egyes községeit érintő ügyek; magánosoknak olyan panaszai és kérései, amelyek a közgyűlés részéről való megvizsgálást és határozatot kívánnak; tisztán törvénykezési ügyek. A gyűlésről jelentést kell tenni a Guberniumnak, s fel kell küldeni hozzá a gyűlés jegyzőkönyvét. A marchalisok hatásköre, működése ettől a szabályozástól sokban eltérő képet mutatott. A közgyűlés által tárgyalt ügyek között első helyen a Gubernium rendeleteit kell említeni. Guberniumi rendelettel hirdették ki a megerősített törvénycikkeket. A rendeletek további nagy csoportjai voltak a Normalia jellegű rendelkezések, a megyének vagy széknek egyedi ügyekben adott válaszok s a Gubernium olyan általános publikációi, amelyek, egyedi (általában személyekkel kapcsolatos) ügyeket tartalmazván, nem sorolhatók a Normaliák közé. A rendeletek tárgykörei közül a következőket említjük: a mezőgazdasági technika fejlesztésére, a legeltetésre vonatkozó intézkedések; a jobbágyok szolgáltatásainak szabályozását, ínség idején a földesúr által való segélyezése módját, a parasztnak telkéről való kimozdításának feltételeit, a napszámbérek limitációját, az adó, katonai szolgáltatások, katonaszedés szabályozását, a vándorlás meggátlását, statárium kihirdetését tárgyaló rendeletek. Decretumok szabályozták a paraszt perbeli védelmét, a földesúri bíráskodás módját, a falusi igazgatást. Más intézkedéseknek a cigányok letelepítése volt a tárgya. Rendelkezések szabályozták a belkereskedelmet (házaló kereskedés, zsidó családok megtelepedhetése), az adó- és közmunkaügyeket, az iskolaügyet. További leiratok a használatos pénznemekkel, mértékekkel kapcsolatos rendszabályokat, a birodalomban érvényes vámrendszabályokat, az országos méltóságokban történt személyi változásokat közölték a megyével. Rendeletek útján hívta fel a Gubernium a megyét és széket az országgyűlésre követek küldésére. Külön csoportot alkottak a természeti csapások elleni védekezést szabályozó rendelkezések. Számos decretum foglalkozott az igazságszolgáltatás, katonai és polgári igazgatás alá tartozó személyek pereskedése módjával stb. Rendeleti úton adta hírül továbbá a Főkormányszék a Birodalom által kötött nemzetközi szerződéseket. Értesítette a megyét vagy széket bizonyos személyi jellegű ügyekről (katonatisztek rangjuktól megfosztása, személyek vesztegetőnek nyilvánítása, gyámság alá helyezése). A Guberniumon kívül a Commissariatus Provinciális is fordulhatott rendelettel a megyéhez vagy székhez (a naturalia mértékére, szolgáltatásának módjára stb. vonatkozólag). A megye vagy szék és a Gubernium kapcsolatának a gyűléseken előforduló másik fajtája a megye vagy szék sérelmi feliratai. Ezek legtöbbnyire az állami terhekkel (adó, katonaság részére szolgáltatások, katonafogdosás, sószállítás, sóutak ügyei) voltak kapcsolatban.