Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

A másik országos fórum, amellyel a gyűlés kapcsolatban állt, az országgyűlés volt. A marchalis választotta meg az országgyűlésre a követeket. Számukra (általában külön bizottságot küldve ki e célból) utasítást készített, esküt vett ki tőlük, megbízólevéllel látta el őket. A követek az országgyűlés alatt írásos tudósításban vagy személyesen megjelenve szóban tájékoztatták a gyűlést a diéta munkálatairól és tevékenységükről; az megvitatta az országgyűlés által készített munkálatokat, törvényjavaslatokat, módosításokat dolgozott ki és javasolt. A követek az országgyűlés végeztével a marchalis előtt adtak számot munkájukról. A gyűlés különleges napirendi tárgya volt a hűségeskü letétele. A marchalis más hatóságokkal, szervekkel vagy személyekkel is állhatott kapcsolatban, így erdélyi törvényhatóságok körlevelet bocsátottak ki. Ezek az ellenzéki politika összehangolását célozták (országgyűlés tartásának követelése, közös fellépés német bevándorlók ellen, unió követelése), iskola ügyi és más kulturális vonatkozású felszólításokat tartalmaztak, a megyék és székek különös érdekeinek biztosítását célozták (a megyék térképeinek egymásnak megküldése, rablók elleni közös fellépés stb.). Magyarországi megyék is fordulhattak körlevéllel a marchalishoz. Ezeknek két nagy csoportja van. Az elsőt az összes erdélyi megyék és székek megkapták; ezek az unió kérdéseivel, Magyarországot és Erdélyt egyaránt érintő vámsérelmekkel, nyelvi és kulturális, vasútépítési ügyekkel és nemzetközi jellegű sérelmekkel (az Orosz Birodalom katolikusainak elnyomatása stb.), foglalkoztak. A másodikat csak a partiumi törvényhatóságokhoz (1836 után) juttatták el. Egyes testületek, intézmények is megkereshették a megyék stb. gyűlését [magyarországi és erdélyi kereskedő vagy ipari társaságok, kulturális intézmények (magyar Nemzeti Színház, erdélyi Nemzeti Színház országos biztossága, Magyar Tudományos Akadémia)]. A marchalis levelezésének ebbe a csoportjába kell sorolni a gyűlés üdvözlő iratait vezető politikusokhoz (Széchenyi, Wesselényi stb.). A gyűlés működésének további nagy főcsoportját a megye stb. belső ügyei teszik. Ezek közül első helyen kell megemlíteni a törvényhatósági tisztségekre való választásokat. További, jelentősebb funkciója volt a gyűlésnek a statútumalkotás. Egy-egy statútum egy-egy ügycsoportra nézve tartalmazott az érvényes törvényekkel és általában a kormányhatóságok rendeleteivel is összeegyeztethető, az illető megyében vagy székben hatállyal bíró rendelkezéseket. Szabályozás foglalkozott az erdő, legelő használatával, a bikatartással, adózási ügyekkel, a falusi pénztárak kezelésével, útépítési ügyekkel. Elkészítette a megyei tisztviselők utasítását, eskümintáit. Rendészeti intézkedéseket tett (általános rendészeti szervezet; marhalopás meggátlása stb.). Iskolaügyekkel is foglalkozott. Igazságszolgáltatási rendszabályokat hozott. A törvényhatóság vagyonának kezelése tárgyában intézkedett. A belső ügyek következő csoportját tisztviselőinek a gyűléshez tett jelentései alkották. Jelentést tett a főbíró a megye állapotáról. Ezzel és elszámolással tartoztak az adótárnokok, a megyei levéltárnok stb. A gyűlés megvizsgálta ezeket, megtette rájuk megjegyzéseit, a jelentést nem tevő tisztviselőt felszólította e kötelessége teljesítésére. Kifogásolt jelentés vagy számadás esetén felelősségre vonta az illető tisztviselőt, rendben talált jelentés vagy számadás benyújtójának megadta a felmentést. Jelentéssel tartoztak a gyűlés által a legkülönbözőbb ügyekben vizsgálat tartására kijelölt bizottságok is.