Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

tási bizottságok névsorát, jelentik az előmunkálatok megkezdését, ismertetik a választási bizottságok működését, jelzik a választói névjegyzék elkészültét, bejelentik a választás időpontját, felküldik a szavazatszedő bizottságok névsorát s végül a választási jegyzőkönyveket, A Főkormányszék gondoskodott a mandá­tumok kiküldéséről. Hozzá fordultak petíciókkal a választás körüli szabálytalan­ságok, panasszal a választójogtól való elzárás miatt, feljelentéssel választási bizottság ellen. A scontro-könyv 1863 júniusa végén érdemben már lezárult (csak néhány bejegyzése későbbi), de azért már feltűnnek benne a magyar köve­tekkel kapcsolatos, ismertetett problémák. A kötet az 1863—1864-i országgyűlés történetével kapcsolatos kutatáshoz hasznos segédkönyvül szolgálhat. Iktatókönyv jellegű; rovatai: a főkormány­széki szám, az idegen szám, az irat tárgya, elintézésének kelte, módja, a kiadó­hivatalba küldésének napja s az esetleges kapcsolatos számok jelzése (vagy azé, hogy az irat valamelyik cumulusba került). Kutatásnál a kérőlapon az állag és a kötet nevét kell feltüntetni. 19. AZ 1865-1866-1 ORSZÁGGYŰLÉS IRATAI Az abszolutizmus korának második, szintén különleges jellegű országgyűlésé­nek történetével szintén nem feladatunk külön foglalkozni; itt is csak a kérdés irodalmára utalunk. Az alábbiakban egyenként ismertetjük a gyűlés működése során keletkezett sorozatokat. a) VÁLASZTÓI NÉVJEGYZÉKEK 163. 1 csomó A választók névjegyzékei szerint választásra egyrészt azok voltak jogosultak, akik a rendi országgyűlés követeit kijelölték (az 1791 :XI. tc.-ben foglalt joguk alapján), másrészt azok, akik az 1863/64. adóévben 8 Ft-nál magasabb adót fizettek (választójogot az 1865. szeptember 1-i királyi döntés juttatott nekik). A választók mindkét fajtájáról helységenként külön-külön jegyzéket vezettek (a név, lakhely s az első jegyzéken a jogosultság típusa — birtokos nemes, honora­tior, volt székely katona stb. — feltüntetésével, a másikon az adómennyiség köz­lésével). Segédeszköz nem készült az iratokhoz. Kutatásuk darabonkénti átnézéssel történhet. A kérőlapon az állag és a sorozat, valamint a helység nevét kell feltün­tetni. b) A KIRÁLYI BIZTOS IRATAI 167. 1 csomó A királyi biztos tisztét ezen az országgyűlésen is Ludwig Folliot-Crenneville látta el. A biztosnak az országgyűlés rövidsége miatt egyébként is formális funk­cióját is csak elvétve keHett gyakorolnia. Az Erdélyi Udvari Kancellária neki küldte meg továbbítás végett az 1863—1864-i országgyűlés szentesített törvény­cikkeit, jelezte megbízatásával járó külön illetménye mértékét, egyes regalisták

Next

/
Oldalképek
Tartalom