Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)
MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)
hozzá küldték el mentségüket távolmaradásuk miatt, az országgyűlés átnyújtotta neki feliratát, a biztos felterjesztette a kancelláriához a feliratot neki átadó országgyűlési küldöttségnek adott válaszát, s végül hozzá érkezett a feliratra adott királyi válasz. Az iratok ügyirat jellegűek. Segédeszközül iktatókönyv szolgál hozzájuk; ez az irat számát, praesentatumát, idegen számát és keltét, tárgyát, elintézésének keltét és módját jelzi. A kutatás ennek alapján történhet. A kérőlapon az állag és a sorozat nevét, az év- és iktatószámot kell feltüntetni. c) IROMÁNYOK 164-166. 2 csomó, 1 kötet Ez a rész az országgyűlés jegyző-, iromány könyveit, naplóit és egyéb irományait tartalmazza. Az iratanyag a királyi biztos kinevezésével és a propositiókkal kezdődik; ide kerültek a követigazoló bizottság jelentései, a követi megbízólevelek, felszólamlások, a követek névsora, indítványok, a Főkormányszék átiratai követválasztási ügyekben, a felirat és kísérőlevele (három nyelven), az 1865. december 25-i elnapoló királyi leirat és kísérőlevele, az országgyűlés jegyző- és irománykönyve (eredetiben és nyomtatott példányokban) és naplója. Az iratokat Gálfalvi Imre ítélőmester jegyzék mellett adta át a Főkormányszék ideiglenes levéltári igazgatójának. Az anyagot e jegyzék szerint helyezték el az állagban; ennek alapján kutatható. A kérőlapon az állag nevét és a sorszámot kell feltüntetni. 20. VEGYES IRATOK 1780-as és 1840-es évek 4 csomó, 1 kötet Az országgyűlési iratanyagba tartozik néhány olyan összeállítás stb., amely ismeretlen úton került az állagba (lehetséges, hogy az 1790—1791-i vagy az 1841—1843-i országgyűlés rendszeres bizottságai, ill. bizottsági osztályai használták fel őket munkájuknál). A legterjedelmesebbek a Mária Terézia-féle büntetőtörvénykönyv erdélyi bevezetését illető irományok: törvénykönyvszöveg, az azt megvizsgáló bizottság, ill. referens és a Gubernium megjegyzései (1772) és Tolnai János Decretum Tripartitum Theresianuma; korban megelőzi ezt Némái Márton és Cserei Farkas erdélyi büntetőtörvénykönyv-tervezete. Az anyagba tartozik még egy 1783-i összeállítás az erdélyi protestáns egyházjogról, egy 1817-i guberniumi—kincstartósági vegyes bizottsági ülés jegyzőkönyve a két kormányhatóság egy helyre telepítéséről, összeállítás a Partium reincorporatiójávai kapcsolatos kérdésekről és végül egy iratjegyzékeket tartalmazó kötet (jegyzékek a Gubernium levéltárában található törvénycikkekről, az országgyűlési jegyzőkönyvekről, más közjogi fontosságú iratokról, az Erdélyi Fiscalis Levéltárban, a két hiteleshelyi országos levéltárban, a szász natio és városok levéltáraiban, az evangélikus püspöki levéltárban, fontosabb magángyűjteményekben található törvénycikkekről, oly törvénycikkekről, amelyek lelőhelye ismeretlen — utólagos bejegyzésekkel arról, hogy hol találták meg őket —, hivatali levelezés törvénycikkeknek és más közjogi okmányoknak a Guberniumhoz terjesztése tárgyában, néhány