Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

közlik, majd a 8 Ft-nál többet fizetők számát az adóhivatalok kimutatásai és a községi összeírások szerint, az utóbbi számból a nemesek, ill. 1848 előtti úrbéresek számát; egyes esetekben helységenként, másutt csak járási összesítésben közölték a nemesek teljes számát. Elvétve választók névjegyzékét is felterjesztették.) A fennmaradó ügyek többsége az országgyűlés működési kérdéseivel kapcsolatos (a királyi biztos kinevezésének közlése az irodával, a regalisták jegyzékének megküldése neki; a követek listájának felterjesztése a Főkormányszékhez, az országgyűlés kezdete elhalasztásának közlése az irodával, országgyűlési résztvevők bejelentései a gyűlésre érkezésük időpontjáról, távollét-igazolások, szabadságkérések, kettős részvételi jogosultság ügye). Vannak végül itt olyan egyedi ügyek, mint az országgyűlési ügyrendből nyomtatott példányok kérése a Főkormányszéktől, rescriptum megküldése az országgyűlési elnökség részéről, Görz-Gradisca tartománygyűlésének átirata, amellyel naplóit küldi meg. A sorozatban helyezték el az országgyűlési elnökség és iroda postakönyveit is (külön füzet az országgyűlési bizottságnak átadott irományok postakönyve). Az irodához érkezett választási jegyzőkönyvek zöme a „Választói névjegyzékek, választási jegyzőkönyvek" elnevezésű sorozatba került. Az iratanyag ügyirat jellegű; egysége az egyes ügyirat. Segédeszközül iktatókönyv szolgál az anyaghoz. Az iktatókönyv az irat számát, keltét, praesentatumát, az elintézés keltét, módját és elküldése keltét tartalmazza. A mutatókönyv, mint jeleztük, közös az elnöki iratokkal; betűsoros, az elnöki iratok 1. csomójában foglal helyet. A kutatás a segédkönyvek alapján történhet a sorozatban (a főszámvevőségi provenienciájú anyagban, amelyre a segédkönyv nem vonatkozik, darabonkénti átnézéssel). A kérőlapon a sorozat nevét és az iktatószámot (a főszámvevőségi anyagnál a törvényhatóság nevét) kell feltüntetni. I) A FŐKORMÁNYSZÉK ORSZÁGGYŰLÉSI VONATKOZÁSÚ IRATAINAK SCONTRO-KÖNYVE 1863 162. 1 kötet Ez a kötet scontro-könyv a Főkormányszék közigazgatási osztálya országgyűlési vonatkozású iratairól. (Minthogy a gyűlés előkészítését a Főkormányszék végezte, az előkészítés iratanyaga is jórészt annak levéltárába került, kivéve azokat az iratokat, amelyeket a Főkormányszék később áttett az országgyűlés irodájának vagy elnökének.) Az előkészítés a gyűlést egybehívó királyi leirattal kezdődött, majd az Erdélyi Udvari Kancellária javaslatot kért a regalisták listájára. A Főkormányszék ideiglenes országgyűlési elnököt küldött ki, országgyűlési irodát szervezett, a napló kiadásának, az országgyűlési jegyzőkönyvnek a hivatalos lapban való közlésének kérdésével foglalkozott. A Kancellária törvényjavaslatokat kért fel a királyi előterjesztések egyes pontjait illetően, amelyeket a Főkormányszék bizottságokkal dolgoztat majd ki. Az országgyűlési vonatkozású ügyek zöme azonban a választásokicái kapcsolatos: a Főkormányszékhez érkeztek fel a választásokat előkészítő törvényhatósági bizottsági ülések jegyzőkönyvei, a bizottságok feliratai; ő küldte meg a törvényhatóságoknak a választások lebonyolításához szükséges nyomtatványokat, az ideiglenes országgyűlési rendtartást, hozzá fordultak ennek magyarázata iránt, választójogi kérdésekben, neki tettek jelentést a törvényhatóságok a választókerületek kijelöléséről, választói névjegyzék-problémákat is vetettek fel előtte, felterjesztették a válasz-