Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

s a követelések: elpusztult kiváltságlevelek másolatban való kiadása, szabad királyi várossá vagy taxális hellyé emelésük, a szász városok és mezővárosok számára követküldési jog adása, városoknak zálogbirtok, külsőségek juttatása, a polgárok törvónyszabta hivatal viselési jogának a gyakorlatban is érvényesítése, városi rendőrség létesítése. Lényegesen kisebb mértékben szerepel a bizottság által tárgyalt beadványokban a jobbágyügy, az is részben konzervatív oldalról felvetve. De jobbágysérelmek is felhatottak ide. (A jobbágyüggyel együtt említsünk meg két más követelést: mezei rendőri, ill. a székelyföldi közföldek felosztását illető törvény sürgetését.) Az ipar- és bányaügyi sérelmek, kérelmek száma szintén nem nagy, de mégis jelentős: számos beadvány sürgeti a céhek eltörlését s gyártörvény hozatalát. A bányaügyi sérelmek: város só vágóadásra kötelezése, sóakna felhagyásának terve, bányászati tisztségekre idegenek alkalmazása s ennek következményei; Szék városa az ottani sóbányák újra megnyitását sürgette. Jóval nagyobb a kereskedelmi tárgyú sérelmek és követelések csoportja. Sérelmezik a bankjegyek változtatásait, az útépítéshez engedély követelését, az út- és hídjavítás terheit. Mások Havasalföldre új út nyitását, ott harmincad állítását, a magysarországi utak Erdélyen is átvezetését sürgetik. Sok a panasz a vámokkal kapc olatban: a külső vámok esetében a harmincad emelését, a mozdonyok vámolását sérelmezik; a belső vámok közül különböző városi, vásár-, híd-, útvámok létét, nemesek városi vámoltatását, a vámok eltéréseit panaszolják fel. Sérelem tárgya vásárjog elvétele vagy más helységnek vásár jog juttatása is. Külön kérdés a zsidók ügye: pro és contra egyaránt hangzanak el vélemények Gyulafehérváron kívül is lakhatásuk, polgári jogaik, céhekbe és kereskedelmi társulatokba való felvételük, polgári és jobbágytelek-szerezhetésük ügyében. További kérdés a sóügy: a sóár, a nemesi só eltartóztatása, a sókereskedelem megszorítása körüli sérelmek. A hajózás körébe tartozik a Maros-szabályozás sürgetése, a tutajos kereskedelem akadályainak sérelmezése; van törvényhatóság, amely még azt is sérelmezi, hogy a Habsburg-birodalom és Oroszország az ország megkérdezése nélkül kötött Duna-egyezményt. Különleges sérelem tárgya az, hogy a borszéki borvízzel külföldre való kereskedésre privilégiumot adtak. A hitelügyet egyetlen sérelem és néhány jelentős kérés képviseli: hiteltörvény, váltótörvényszék, kisebb adósságok egyszerűbb módon való felvétele sürgetése. A vallásügy anyaga már méreteiben is jelentősebb. A protestáns sérelmek jórészt azonosak a magyarországiakkal: a hatheti oktatás, a reversalisok követelése, vegyesházasságokban r. k. pap általi eseketés és r. k. szentszék előtti válás, kényszer a protestánsok válási ügyeinek a trónig vitelére, protestáns ifjak külföldi tanulásának meggátlása. A protestáns sérelmek közé tartozik a polgári (sőt katonai) szervek befolyása az egyházkormányzatba, vallási könyveik cenzúrázása, az r. k. és g. e. papoknak canonica portio juttatása, református papok sódeputátumának értékcsökkenése és a papok fizetése körüli más problémák, Szent István ünnepének megtartása s olyan helyi sérelmek, mint református temető elfoglalása r. k. plébánia számára. Az unitáriusok külön sérelme kiszorulásuk az országos főtisztségekből, egyes templomok stb. még az 1710-es években történt elvétele. Római katolikus sérelem természetesen kevesebb akad, de azért ott van a már az 1834—1835-i országgyűlés vége felé az ellenzék katolikus tagjai által hangoztatott panasz: a katolikus egyház elrekesztése consistorium működtetésétől, egyházi ügyeknek a Gubernium „Catholica Commissio"-ja (a Commissio in Publico-Eccle2 2 Erdélyi kormányhatósági levéltárak 337