Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

siasticis, Fundationalibus et Litterariis) által intézése, s olyan követelés, mint a stóla eltörlése s a lelkészek fizetésének pénzben adása. Magától értetődően szélesebb a g. e. és g. n. e. sérelmek köre: román papoknak a Királyföldön canonica portio nem juttatása, híveiknek, sőt a g. n. e. papoknak maguknak is a szász papoknak való tizedfizetésre kényszerítése s a régi g. n. e. vallási sérelem: gyülekezeteknek pappal el nem látása (s ezzel a vallási unió erőltetése). , Az iskolaügyi sérelmek, kérések közt a legjelentősebb az elemi iskolák felállításának szorgalmazása, ipari és kereskedelmi iskolák létrehozásának kérése; a sérelmek: r. k. rendi iskolának protestánsoktól is megkövetelt támogatása, a debreceni református kollégiumnak járó sódeputatum körüli problémák s a román iskolák számára székely székben fundus adományozása. Kulturális ügynek csak a kolozsvári Nemzeti Színház ügyei tekintendők: a már említett számadási ügy mellett Pergő Celesztin kérése a színház jobb karba tételére s két agg színész segélyezésére. A sajtóügyi sérelmek még Wesselényi 1835 eleji országgyűlési nyomdaállításának visszhangjai: a sajtószabadság korlátozásának, nyomdafelállítás tilalmazásának sérelmezése; külön ügy Táncsics Mihály beadványa „Pazardi" c. műve lefoglalása miatt. Egészségügyi vonatkozású sérelem, kérés is csak néhány van: általános egészségügyi sérelmek mellett panasz törvényhatósági orvos ellen nem megfelelő munkája miatt, Marosvásárhely elmegyógyintézet létesítését kéri a városban. Ismét nagyobb csoport a biráskodási sérelmeké, kéréseké. Vannak ezek közt olyan általános jellegű gravamenek, mint a királyi táblai utasítás egyes részeinek sérelmezése, s olyan kérések, mint a büntetőtörvénykönyv kiegészítéséé vagy új büntetőtörvénykönyv elkészítéséé, a politikai perek törlésének sürgetése. A perfolyamattal s annak egyes részletkérdéseivel kapcsolatban is merülnek fel sérelmek. Törvénytelen büntetések miatt is nyújtanak be panaszokat. Más kérelmek tárgyai különleges bíráskodási ügyek (örmények bíráskodási kiváltságai, Vízakna város bíráskodása szász mintára való átalakításának ügye). Amellett perbeli folyamodványokkal is fordulnak az országgyűléshez, vagy delegatum fórum kieszközlését sürgetik. Számukban jelentősek a nemességi, indigenatus-, donatióügyek. Végül van a gravamenek, kérelmek közt néhány olyan különleges eset, mint határperes ügyek, Bihar megyei hajdú helységek kórelme hajdúszabadságuk visszaszerzését célzó akciójuk támogatása iránt, a lottéria eltörlésének követelése, segély kérése könyv kinyomtatására, lemondás a Nemzeti Színház elnökségéről. A bizottság foglalkozott az országgyűlési jegyzőkönyv, irománykönyv s a naplót pótló „Beszédek Tára" kinyomtatásának ügyeivel is. A bizottság elnöke Nemes János Felső-Fehér megyei főispán volt (távollétében láthatólag a testület más főispán-tagjai látták el az elnökletet); tagjai az elnökön kívül egy főispán, két regalista, egy guberniumi tanácsos és mintegy tizenöt követ, a három natio és a városok követeiből választva. A tagok közt találjuk Kemény Domokost, a két Zeyket (Józsefet és Károlyt), később Teleki Domokost és Lászlót. A testület azonban láthatólag csak kezdetben ülésezett teljes létszámmal; hosszú, fáradságos munkája során egyre inkább fogyott az üléseken részt vevők száma. Működése során bizonyos munkamegosztás érvényesült: felosztotta tagjai közt az ügyeket, s azok referátumai alapján került sor a bizottság véleményének kialakítására. Ehhez még az esetleg érintett másik fél (a fiscus, egy natio, személy stb.) állásfoglalását is kérte. Az ügyeket illetően hivatalos levelezést folytatott hatóságokkal, küldöttség útján érintkezett a rendek elnökével; egyes