Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

birtokosoktól a jobbágyoknak adott marhák adó alá vetése, a juhosgazdák adóztatásának módja miatti panaszok. A katonai ügyi sérelmek, kérések között ott szerepel az újoncok kötéllel fogása, a katonatartási sérelmek, az attól való mentesítést célzó kérés, nemesektől naturalia felvételének sérelmezése, a deperdita ügye, az a kérelem, hogy a katonai szállások ügyét szabad egyezkedés útján oldják meg. Külön említendők itt a határőr-katonaság ügyei: a határőrszolgálatra kényszerítés sérelmezése, és a határőrség kötelékéből való kibocsátás kérése, a határőrök bíráskodási sérelmei, a katonai rend hivatalviselése körüli problémák, katonalányok törvénytelen gyermekeinek határőrszolgálatra való kényszerítése, a katonai—polgári vegyes ügyek intézése körüli sérelmek s a közhelyekből határőrök számára való foglalások miatti panaszok. Az egyéb közterhekkel kapcsolatos problémák sorába tartoznak a taxák bevezetése, a határállomással, contumacia val kapcsolatos terhek miatti panaszok. Részben még a hagyományos városi követelés, de részben már előremutató új igény Kolozsvár városának az a kérése, hogy a közterhek hordozásában mindenki vegyen részt, aki a közjóval él. Külön csoportba tartoznak az egyes natiók (és a natiónak nem tekintett románok), ill. rendek sérelmei, panaszai. Első helyen a szász natio azon sérelmeit említjük, amelyek nem kerültek vagy kerülnek a gravámenek többi kategóriái közt említésre: törvényhatóságaik főtisztjeinek az országgyűlésre meg nem hívását, a regalisták közt a szászok nem szereplését (s ezzel kapcsolatban azt a követelést, hogy a regalisták számát csökkentsék a követekével azonosra), bizonyos olyan költségeknek, amelyeket a magyar és székely törvényhatóságokban a Cassa Provinciálisból fedeztek, a szász székekben e forrásból nem fedezését, tizedsérelmeket, a brassói görög kereskedők kiváltságai körül folytatott per ügyét, a Theresianumárvaház körüli sérelmeket s végül azt a követelést, hogy az országgyűlésen (a választásokat és a pereket kivéve) állítsák vissza a curiatim votumot. A két román püspök által benyújtott követelések: a Királyföldön választójog nyerése, az ottani hivatalok, falusi tisztségek vallási arányok szerinti elosztása, a Királyföldre eső országos tisztségekben nemcsak a szászok részeltetése, az ottani közpénztárakból románok részére is segély juttatása, a céhekbe románok felvétele, közhelyek, erdők használatában való részeltetésük, román új házasoknak is hely juttatása a közföldekről, a királyföldi román falvak határának megállapítása s az ottani román jobbágyok felszabadítása. A királyföldi románok concivilitasának követelése másutt is felmerült. Román vonatkozású másrészt székely székeknek az a követelése, hogy a szék havasában megtelepedett románokkal szemben gyakorolhassák a tulajdonosi jogot, ill. telepítsék ki a székbeköltözött románokat, s helyüket osszák ki székbeli székelyeknek. Az egyes rendek sérelmei közt nemesi sérelemként rójják fel a nemesi jogok védelmének elhanyagolását, productiós eljárással birtokok elvételét, bonificatio-ügyeket, Fogarasvidéknek a pura fiscalitasok közé sorolását. Külön említendők itt közrendű székelyeknek a primőrök elleni panaszai, a közrendű székelyek közgyűlési szavazati jogának követelése. Sokkal nagyobb helyet foglalnak el a sérelmek közt a városi, polgársérelmek: város (vagy egy része) megyei, széki hatóság alá vetése, kiváltságainak elvesztése, egyes városi jogok (választó-, mészárszék-, patikajog) elvétele, városi törvényhatóság tisztázatlan volta, város és fiscus vagy püspök közti tisztázatlan kérdések, a város és a bennlakó nemesség vitái, város uradalmának a pura fiscalitasok közé vétele, kiváltságos hely úrbéri szolgálatokra kényszerítése, a majorsági pénztárral való rendelkezés elvétele, bányavárosnak a sóval való szabad kereskedéstől elzárása —