Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

és revisiója; 2. a fiscalis direetor instructiojának tárgyában vélemény kidolgozása; 3. a hűtlenségi és nagyobb hatalmaskodási ügyek explanatiója; 4. véleményalkotás a házastársaknak az ingó javakban való kölcsönös örökösödéséről és az ingatlanoknak feleség és gyermekek hiányában a törvényes örökösökre átszállása tárgyában; 5. tervezet az osztatlan fivérek és nővérek közt megejtendő osztályra vonatkozólag; 6. a két hiteleshely által őrzött törvénycikkek összeírásának, rendezésének, kezelésének és kiegészítésének terve; 7. új büntetőtörvénykönyv kidolgozása; 8. új perrendtartás készítése; 9. a tiszta adósságokat tárgyazó, a csőd- és zálogügyi igazságszolgáltatás megjavítása; 10. tervezet az ősi jószágok el vesztegetésének és elidegenítésének meggátlására; 11. az úriszék szabályozása; 12. javaslat a sóvágók és hajósok feletti bíráskodás és perrendtartása tárgyában. Az egyházi bizottság elnöke Esterházy János lett; a bizottság tagjai közt találjuk az országos kancellárt, Székely Dávidot és az idősebb Wesselényi Miklóst. A deputatio feladata elsősorban a protestáns sérelmek orvoslása volt; „a bevett vallások közt a templomok, iskolák, nyomdák, kórházak, parochialis fundusok és más egyházi javak elvétele, valamint a Diploma Leopoldinum óta elfoglalt negyedek" (a tizedek negyedei) „és tizedek s más alapítványok tárgyában fennforgó követelések" megvizsgálása; emellett az összes felekezetek lelkészei állami támogatásának ügye s végül a „műveletlen" (rudior) román nép kultúrájának előmozdítására tervezet készítése. A tanügyi bizottság élére a volt kolozsvári kerületi biztos, Teleki Ádám került; a bizottságban kelyet kapott Aranka György, Fekete Ferenc, továbbá Esterházy János és MártonfFi József kanonok, a későbbi püspök, II. József korszakának iskolaügyi szakértője. Feladatává nevelésügyi tervezet kidolgozását, továbbá a művészetek fejlesztéséhez, a nyelvműveléshez és egy tudós társaság felállításához szükséges eszközökre nézve javaslat tételét tette a törvénycikk. A deputatióknak (az egyetlen törvénykezésit kivéve, amely Maros vásárhelyt, a királyi tábla székhelyén volt összegyűlendő) Kolozsvárott kellett üléseiket tartaniuk. Valamennyi bizottság munkája felett a gubernátor gyakorolt főfelügyeletet. Az udvar rendeletére a kormányhatóságok (a bizottságoknak a gubernátorhoz intézett megkeresésére) kötelesek voltak kiadni a deputatióknak a munkájukhoz szükséges iratanyagot. A továbbiakban az egyes bizottságok iratanyagát ismertetjük. a) A KÖZIGAZGATÁSI RENDSZERES BIZOTTSÁG IRATAI 1793-1811 103-104. 2 csomó A közigazgatási bizottság megmaradt iratanyaga az 1792-i országgyűlés utáni. Ülésjegyzőkönyvei (néhány kivétellel) az 1793. évből maradtak fenn; a bizottság ekkor (saját működésének szabályozása után) elsősorban a törvényhatóságok szabályozásával (területi beosztás ügyei, helységek hovatartozása, székhely, tisztek feladatkörének szabályozása, illetményei), mellette az építésügyi szervezet feladatainak meghatározásával, az egészségüggyel általában, a sebész- és bábaképzós ügyével, az állategészségüggyel, a tűzrendészet, postarendtartás, mezőrendészet és a jus detractus (külföldi örökség illetéke) ügyével, valamint az országgyűlés által hozzá utalt egyedi közigazgatási ügyekkel foglalkozott. A jegyzőkönyvekhez irományanyag csatlakozik (kis része 1793 utáni). A sorozatban maradtak emellett a bizottság operatumai (kéziratban és nyomta-