Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

tásban), a Gubernium észrevételei az 1794—1795-i országgyűlésnek a bizottság munkálataira tett megjegyzéseire s végül kisebb vegyes iratanyag a bizottság munkájával kapcsolatban. A sorozat a bizottság időrendbe szedett ülés jegyzőkönyvei vei kezdődik; ezt az irományok jegyzéke, majd az irományanyag követi. Külön csoportot alkotnak az irományok, majd a Gubernium említett észrevételei s végül a vegyes iratok. Segédeszköz készült az irományokhoz: minthogy az közli az ügy bizottsági tárgyalásának keltét, az ülés jegyzőkönyvhöz is használható. Az anyag többi részei átforgatással kutathatók. A kérőlapon az állag és a sorozat nevét (és a szükséges anyagrész megjelölését) kell feltüntetni. b) A TÖRVÉNYKEZÉSI RENDSZERES BIZOTTSÁG IRATAI (17. század-) 1793-1798 (-1802) 105-106. 2 csomó E bizottságnak az erdélyi bíráskodás egészét illetően volt feladata reformmunkálatot kidolgozni. Elnöke Bethlen Pál, majd Tholdalagi Ferenc volt. Működését ülés jegyzőkönyve szerint 1793. január 12-én kezdte meg és 1798. március 18-án fejezte be. Munkálatával 1798 márciusában készült el. Munkája a feladatok meghatározásával, az ügyintézési kérdések (a bizottság hivatalos nyelve stb.) tisztázásával és a munkalatokhoz szükséges anyaggyűjtéssel kezdődött (egybe kellett gyűjteni a szükséges törvényszövegeket, fontos rendeleteket, instructiókat, bíráskodási kiváltságokkal rendelkező helységek privilégiumait stb.). Az érdemi munkának három fő iránya volt: a bírósági szervezet, a perrendtartás és a büntetőtörvénykönyv új tervezetének kidolgozása. Foglalkozott a bizottság bizonyos törvények magyarázatának kérdéseivel, a fiscalis directoratus, a Gyulafehárvári Káptalan és a Kolozsmonostori Konvent Országos Levéltára szabályozásával, az 1669 óta keletkezett törvények rendszerezésével s a fejedelmek partiumi adományozásainak felülvizsgálatával is; működése alatt feladatkörébe utalták olyan kérdések megvitatását, mint a retractatio-jog ügye, a közföldek felosztásának kérdése, a dilapidatorok ügye stb.; kérvényekkel fordultak hozzá (kiváltságos hely bíráskodása, peres sérelem tárgyában, egyes elvi kérdésekben; az Exactoratus Pupillaris a gyámok fizetésének szabályozását kérte tőle). Munkája során eléggé folyamatosan kapcsolatban állt Bánffy György gubernátorral (a bizottság ügyviteli stb. kérdéseiről). A bizottságon belül munkamegosztás jött létre az operatum-terv egyes részeinek előzetes kidolgozására: a bírósági szervezetet illető részt Tűri László ítélőmester (az 1790—1795-i erdélyi országgyűlések ellenzékének vezére, a magyar jakobinus mozgalom erdélyi megfelelőjének, az 1794—1795 táji szervezkedésnek feje), a perfolyamattal kapcsolatosat Cserei János és Donát Antal, a büntetőtörvénykönyv tervezetét Balia Sámuel és Tűri László, a fiscalis directoratusszal s a törvények bizonyos esetekben való magyarázatával kapcsolatosakat Gál József (a Fiscalis Directoratust illetőket a directorral egyetértésben), a két hiteleshelyi levéltárra, az 1689 utáni törvények rendezésére s a fejedelmek partiumi birtokadományozásaira vonatkozókat Teleki Mihály dolgozta ki; Michael Huttern a szász natio bíráskodási ügyeiben adott véleményt. Az anyag első részét a bizottság jegyzőkönyve teszi. A másik rész a Gubernium levéltárából a deputatiónak kikölcsönzött iratokból áll. Ezek részben a bírósági szervezettel s ennek működésével kapcsolatosak (a continua tabula instructiója, 21* 323