Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)

MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)

egyes törvényhatóságon belüli subrepartitio vagy éppen egy helységen belül az adózók név szerinti kimutatása. Külön csoportot alkot az állagon belül az „Acta Partium reincorporatorum ex actis Archivi Cibiniensis" elnevezésű állagrész; a Partium hovatartozását illető iratok teszik (királyi rescriptumok másolatai, helytartótanácsi átiratok, partiumi törvényhatóságok jelentései, folyamodványai stb. a Guberniumhoz). Nagyszámú panasz, kérvény, jelentés foglalkozik az egyes adózó-kategóriák különleges ügyeivel, az adómentesség, adókedvezmények stb. kérdésével, az adó kezelésével (a számadásokkal bezárólag), az országos pénztár működésével. A katonai ügyek csoportjában katonaszedéstől (az újoncok megajánlása, kivetése) kezdve a katonaság tartása (elszállásolás, élelmezés), a katonaságnak teljesítendő fuvarok dokumentumaiig, az átvonuló katonaság fogadásával kapcsolatos problémákig, a katonai—polgári vegyes ügyek, a Supremus Commissariatus Provinciális szervezeti kiépítése (rendezése az 1730-as évek végén és az 1740-es évek elején, személyzeti és illetménykimutatásai) irataiig a legkülönbözőbb tárgyú darabokkal találkozunk e tárgykörön belül. Külön említendők az erdélyi sorezredek felállításával kapcsolatos iratok (1740-es évek), s a kiállítandó katonaság kivetését, a felállítás anyagi kérdéseit (ruházat, felszerelés biztosítása stb.), a tisztikar kiválasztását tárgyaló darabok. További, az egész időszakban állandóan szereplő tárgykör az országgyűlések ügyeié. Diétái meghívókat, névsorokat találunk itt, s mellettük az országgyűlés sérelmi és egyéb tárgyú feliratait, jelöléseket a tisztségekre, adókivetést, vegyes tárgyú folyamodványokat a rendekhez s a gyűlés szállás- stb. ügyeinek iratait (a Guberniumnak egy időre helyébe lépő Deputatio jelölésének vokscédulái is az anyagban maradtak; másutt csak a szavazatok összeszámolásának írásos emlékei vagy éppen maguk a candidatiós listák). Szintén a korszak legkülönbözőbb részeiből származnak az államigazgatás szervezetét, működését illető iratok: személyzeti és illetménykimutatások az Erdélyi Udvari Kancelláriáról, a Guberniumról s az alája rendelt két erdélyi országos kormány hatóságról: az országos főszámvevőségről és főbiztosságról, törvényhatóságok tisztségeire nézve történt candidatiók felterjesztése, Erdély új területi felosztása (1783), az Exactoratus Provinciális jelentései számadásügyekben stb. Viszonylag jelentős anyaga van a gyűjteményben az 1722-ben kezdetét vett országos összeírásnak (jelentések, panaszok, instructiók az összeírással kapcsolatban) s az 1750. évi nagy conscriptiónak is. A fenti fő tárgykörök anyaga mellett a legkülönbözőbb egyéb vonatkozású iratok is kerültek Mike gyűjteményébe. Mennyiségileg elenyészően kis mértékben vannak képviselve a függetlenségi harcokról, népi megmozdulásokról beszámoló iratok. A Rákóczi-szabadságharcnak néhány darabnyi anyaga került az állagba; a 18. századi mozgalmakból a székelyek adóellenes megmozdulásainak néhány emléke s egy-két esetben híradás parasztmozgalomról. Gazdaságpolitikai ügyeknek szintén kevés nyomával találkozunk az anyagban: a só vágók ügyeivel (összeírásaik, supplicatióik), a hajósok ügyében létrejött complanatióval, a marosi tutajozás ügyével; rendészeti ügyével is (pálinka- és sörfőzés ügyei, só-praevaricatiók elleni védekezés, latrok kergetése, határrendészet); egészségügyivel hasonlóan. Külön említendő itt az a j elzetgyű jtemény, amely a marosvásárhelyi kórházra vonatkozó guberniumi iratanyag jelzeteit foglalja magában. Egyházi ügy sem sok akad az anyagban. A disuniálási ügyek iratai mellett Innoehentie Micu-Klein görög egyesült püspöknek 1740-ben az országgyűlésen benyújtott memorandumát, továbbá egy, az unitáriusokra vonatkozó jelzetgyűjteményt és egy unitárius egyházi statiszti-