Trócsányi Zsolt: Erdélyi kormányhatósági levéltárak (Magyar Országos Levéltár kiadványai, I. Levéltári leltárak 5. Budapest, 1973)
MÁSODIK RÉSZ Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak (F szekció)
kát kell megemlítenünk. A bíráskodási vonatkozású anyagot peres iratok, a bírósági működést illető emlékirat képviselik. Külön említendők Szigethy Gyula István, Bethlen Sámuel és társai 1738-i elfugatásának iratai. Az elsoroltakon kívül még jelentős mennyiségű olyan anyag található a gyűjteményben, amely egyik említett csoportba sem sorolható, de amelyen belül egyetlen ügycsoport sincs említésre méltóan képviselve. Az iratanyag provenienciájáról mondottakhoz még a következőket fűzzük hozzá: a fejedelmi levéltárból, ill. II. Apafi Mihály levéltárából a gyűjteménybe került anyag is heterogén. Egy része a fejedelmi kancellária iratanyaga volt, más része a fejedelemasszony gazdasági ügyviteli iratai közé tartozott; további, I. Apafi Mihály-kori anyagrészek provenienciája bizonytalan. Egészen külön származású anyag II. Apafi Mihályé. Az iratok legnagyobb része a Gubernium Transylvanicum (in Politicis) anyagából került ki. Vannak az anyagban országos főbiztossági, ill. főszámvevőségi iratok is. Külön országgyűlési levéltár nem lévén s a diéták iratai a Gubernium Archivum Vetusában hányódván, országgyűlési iratok is maradtak az állagban. A Commissio Directiva-nak ide is került néhány irata. Végül az iratok közé kerültek Kornis Antal Hunyad megyei főispáni hivatali levelezéséből származó bizonyos iratai is. Az anyag zöme ügyirat jellegű. Ez nem úgy értendő, hogy az anyagban a teljes ügyiratot együtt találjuk; ez kivételes eset. Általában csak egy vagy kettő maradt egymás mellett az ügyirat részeiből, hiszen Mike az Archivum Vetus anyagából volt kénytelen elvégezni a válogatást. Az ügy iratanyag 1771 előtti része, kivételektől eltekintve, nincs ellátva jelzetekkel. [Mike ti. a Gubernium Transylvanicum (in Politicis) iratai közül is kiegészítette a gyűjteményt.] Ez az anyag jórészt eredeti iratokból áll. Az 1771 utáni, rendezett, iktatott sorozatból már nem volt módja Mikének iratokat kiemelni. Innen másolatok, mellékletek kerültek a gyűjteménybe. Az ügyiratanyag mellett a Gubernium Transylvanicum (in PoMticis) levéltárából vett iratokban is található egyéb jellegű anyag: ülés jegyzőkönyvek, kimutatások stb. A többi 1691 utáni hatóság és az országgyűlés anyagából vett iratokra nézve — mutatis mutandis —ugyanaz áll, ami a Gubernium levéltárából kiemeltekre. A két Apafi levéltárából az állagba került anyag ebből a szempontból gazdagabb. Ha az ügyiratanyag maga fejletlenebb típusú is (a fejedelem vagy Bornemissza Anna resolutiója az irat hátára került), az udvartartási, katonai és kincstári iratok számos egyéb iratfajtával növelik a sort: birtokok jövedelemkimutatásaival, inventariumszerű feljegyzésekkel, esküokmányokkal, ingóság-kimutatásokkal, katonai mustrajegyzékekkel stb. Mike évrendben helyezte el az iratanyagot. Ez a rend azonban több helyütt (ott is, ahol nem történt újabb átrendezés) nem érvényesül: az iratok közt részben kisebb elcsúszások találhatók, részben pedig a rendező pontatlanul jelölte meg az egyes iratok keltét. Nem egy esetben végül, keltezetlen irattal lévén dolga, csak hozzávetőleges pontossággal oszthatta be a darabot. Már maga Mike áttörte ezt az időrendet. A két Apafi korából származó iratanyagot — néhány, az időrendi sorozatban hagyott darab s a sorozatnak eredetileg első kötetét tevő, tárgyilag nem tagolt köteg kivételével —• három nagy tárgyi csoportra tagolta (Miscellanea Apaffiana et correspondentiae variae curiositatis", „Curiosa oeconomica Apafiana" és „De privatis debitis Apaffy 2 di Principis"). Feltehetően már ő különválasztotta az Apafi-kori anyagból az udvartartásra, hadi népre stb. vonatkozó kimutatásokat is. A Partium hovatartozását tárgyazó iratokból pedig külön
